Szociális hozzájárulási adó megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] személyről van szó), amennyiben az nem éri el a biztosítási összeghatárt, és nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni (a Szocho-tv. 10. szakasza szerinti)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Téves járuléklevonás utólagos rendezése

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] jogviszony-minősítés vagy hibás számfejtés érintette-e más közterhek, különösen a személyijövedelemadó-előleg vagy a szociális hozzájárulási adó megállapítását, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségeket is. Szükség esetén valamennyi érintett bevallást és nyilvántartást helyesbíteni kell.Ha munkaviszonyról van szó, és a természetes személy továbbra is a munkáltatóval áll munkaviszonyban, a Tbj-tv. lehetőséget biztosít arra, hogy a feltárt járulékkülönbözetet a munkáltató a következő kifizetéskor levonja, illetve – túlvonás esetén – visszatérítse. A levonás azonban nem haladhatja meg a társadalombiztosítási járulékkal és az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a járulékkülönbözet egy összegben nem vonható le, a levonás további hat hónapon keresztül folytatható [Tbj-tv. 82. § (2) bekezdése].A munkabérből történő levonás során természetesen az Mt. munkabérből történő levonásra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni (Mt. 161. §). A két jogszabály rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni: a Tbj-tv. a járulékkülönbözet elszámolásának speciális szabályait határozza meg, míg az Mt. a munkabérből történő levonás általános munkajogi kereteit rögzíti.Előfordulhat azonban, hogy a járulékkülönbözet levonása részben vagy egészében meghiúsul. Ennek oka lehet például az, hogy a munkaviszony időközben megszűnt, vagy a törvényi levonási korlát miatt a teljes összeg nem érvényesíthető. Ilyen esetben a Tbj-tv. részletes eljárási szabályokat állapít meg. A munkáltató (kifizető) meghatározott határidőn belül köteles értesíteni az állami adó- és vámhatóságot, amely ezt követően a rá irányadó szabályok szerint intézkedik a járulékkülönbözet rendezése érdekében [Tbj-tv. 82. § (2), (4) és (6) bekezdései].A Tbj-tv. arra is lehetőséget biztosít, hogy a munkáltató (kifizető) a törvényben előírt bejelentési, önellenőrzési és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettségek teljesítésével mentesüljön a levonási kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények alól. Ez azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha a törvényben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek [Tbj-tv. 82. § (5) bekezdés].A hiba rendezése során célszerű azt is tisztázni, hogy a téves járulékmegállapítás milyen okból következett be. Az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeket ez önmagában nem érinti, mivel azok teljesítéséért minden esetben a munkáltató vagy a kifizető felel. A hiba oka ugyanakkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] kft.-ben mentesül a minimumadó- és járulékfizetési kötelezettsége alól.Amennyiben a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a fent említett foglalkoztatási feltétel nem teljesül, és így társas vállalkozóként „azonnal” (tehát nem csak a 31. naptól) megszűnik a minimumkötelezettség alóli mentessége. Ennek megfelelően a kérdésben vázolt esetben a 6 hetes időtartam egészére meg kell utána fizetni a minimálbér – tehát nem a garantált bérminimum,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Magánállatorvos többes biztosításban

Kérdés: Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?
Részlet a válaszából: […] szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély is) más biztosítási jogviszonyára tekintettel csak akkor mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amennyiben olyan munkaviszonyról van szó, amelyben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy a minimumkötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti.Jelen esetben tehát egyéni vállalkozóként – függetlenül a választott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Biztosítás több megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője tartós megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői feladatait havi díjazás ellenében. Emellett ugyanazon társaság részére más feladatok ellátására esetenként külön megbízási szerződéseket is köt, amelyek alapján a díjazás önmagában nem éri el a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Meg kell állapítani a biztosítási kötelezettséget valamennyi jogviszony tekintetében külön-külön, vagy ezek elbírálása során figyelembe kell venni a tartós megbízási jogviszonyból származó díjazást is? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak.
Részlet a válaszából: […] alapján a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.Az idézett előírás egyben meg is adja a kérdésünkre a választ, hiszen a járulékalapot képező jövedelmek összevonásáról csak a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Ekho választása egyéni vállalkozó megbízási jogviszonyában

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát. Választhatja e jogviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást, ha egyéni vállalkozóként kizárólag a minimumjárulék-fizetési kötelezettségét teljesíti, illetve vállalkozói tevékenységéből nem keletkezik személyijövedelemadó-köteles jövedelme?
Részlet a válaszából: […] kivét címén, vagy– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén szerzett, vagy– vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja-tv. szerint egyéni vállalkozónak nem mi-nősülő magánszemélyként szerzett olyan jöve-delemmel,amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Egyéni vállalkozó táppénze hétvégi napokra

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2025. június 22-től június 28-ig keresőképtelen volt, majd június 29-étől ismét keresőképessé vált. Jogosult táppénzre a szombati és vasárnapi napokra is, vagy ezekre a napokra már a minimum-járulékalapot kell figyelembe venni? A vállalkozó könyvelője szerint az Eb-tv. alapján hétvégére már nem jár a táppénz.
Részlet a válaszából: […] a táppénz.A vállalkozás könyvelője minden bizonnyal e felsorolás a) pontjára gondolt, miszerint (nem jár a táppénz) „a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn”.Ugyanakkor jelen esetben ez nem releváns előírás, hiszen egyéni vállalkozóról van szó, aki esetében a betegszabadság nem jöhet szóba.Ebből következőn az orvosi igazolás alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

CSED vér szerinti apa részére

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónknál nyolc éve folyamatos munkaviszonyban álló munkavállaló vér szerinti apaként kíván csecsemőgondozási díjat igényelni. Jogosultsága az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontján alapul, mivel a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Az apa a gyermek születése óta folyamatosan keresőtevékenységet folytat, ezért a CSED-et a gyermek születését követő 91. naptól kívánja igénybe venni. A kérelem kitöltése során elegendő-e a szülői felügyeleti jog megszűnését igazoló határozat csatolása, vagy szükséges külön nyilatkozatot tenni a keresőtevékenységről is? A CSED megállapításáról szóló döntés meghozatalakor alkalmazható-e a Magyar Államkincstár által közzétett egyszerűsített határozatminta?
Részlet a válaszából: […] a csecsemőgondozási díj iránti kérelem 5.2. pontjában be kell jelölni „A szülő nő felügyeleti joga megszűnése időpontjának figyelembevételével” történő megállapítást, hiszen a jogosultság ettől a naptól fennáll.Az 5.1. pontban pedig a gyermek születését követő 91. napot kell megjelölni, hiszen ebben az esetben is az általános szabályok szerint állapítható meg az ellátás, azaz keresőtevékenységet kizárólag a gyermek születését követő 91. naptól lehet folytatni.A kérelemhez csatolni kell azt a jogerős okiratot vagy hatósági, illetve bírósági döntést, amely igazolja a szülő nő szülői felügyeleti jogának megszűnését, valamint az „Adatváltozás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után

Kérdés: Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?
Részlet a válaszából: […] munkaképességű személyek részére járó pénzbeli ellátás.Mivel a dolgozó nem saját jogú nyugdíjas, biztosított munkavállalónak minősül, így a munkabéréből – a személyi jövedelemadón túl – le kell vonni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot is. A munkavállaló munkabére után a munkáltató szociális hozzájárulási adó fizetésére is kötelezett.A kérdéssel összefüggésben megjegyezzük, hogy az Mt. értelmében nyugdíjas munkavállalónak minősül – többek között – az is, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A munkajogi, speciálisan nyugdíjasokra vonatkozó szabályainak alkalmazása során tehát nemcsak azokat a dolgozókat kell nyugdíjasnak tekinteni, akik ténylegesen részesülnek az ellátásban, hanem azokat is, akik – bár nem saját jogú nyugdíjat kapnak – rendelkeznek a nyugdíjjogosultsághoz szükséges feltételekkel.A rehabilitációs hozzájárulásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Képzési költség visszakövetelése

Kérdés: A munkáltató egy munkavállaló részére szakmai tanfolyam költségét vállalta át annak érdekében, hogy a munkaköréhez szükséges ismereteket megszerezze. A képzés befejezését követően azonban a munkavállaló felmondással megszüntette a munkaviszonyát. Milyen feltételekkel követelheti vissza a munkáltató a képzésre fordított költséget? Van jelentősége annak, hogy a felek kötöttek-e tanulmányi szerződést vagy más, a képzés finanszírozására vonatkozó megállapodást?
Részlet a válaszából: […] munkavállaló között volt-e valamilyen (írásos) megállapodás arra vonatkozóan, mit vár el a munkáltató a munkavállalótól a tanfolyam áráért cserébe, illetve rendelkeztek-e arról, mit történik ilyen esetben, tehát ha a munkavállaló felmond. Meg kell vizsgálni tehát, hogy volt e tanulmányi szerződés vagy más megállapodás.Amennyiben ilyen nem volt, úgy nehezebbé válik a helyzet. Írásos (e-mailes) kommunikáció során volt-e szó a fentiekről (mit vár el munkáltató a munkavállalótól a képzés áráért cserébe)?Az elektronikus levelezés bizonyítékként értékelhető lehet egy esetleges jogvita során, de önmagában nem feltétlenül pótolja a jogszabály szerinti tanulmányi szerződést.Azonban, ha nincs semmilyen bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a munkáltató valamely feltételhez (pl.: a képzés után is nála fog dolgozni a munkavállaló X évig) kötötte volna a képzés befizetésének díját, úgy az nem visszakövetelhető.Jelen kérdésre egyébként az Mt. 229. §-a irányadó (Tanulmányi szerződés),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
1
2
3
4