37 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] 49/C. §),d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §),e) az Szja-tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,kivételével] nincs felső határa.Másként fogalmazva, az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelmeket a fent említett jövedelmekre vonatkozó [Szocho-tv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott] maximum-adóalap számításánál csökkentő tényezőként figyelembe lehet venni, ugyanakkor e jövedelmek tekintetében a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségnek nincs felső határa.Így tehát a megbízási díjból vagy éppen az egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetében minden felső határ nélkül le[…]

Részlet a válaszából: […] az Mm-tv. szerinti rokkantsági ellátással) vagy fogyatékossági támogatásban részesül.A rokkantsági ellátás, illetve az 50 százalékos egészségi állapot tehát önmagában nem jogosítja a munkavállalót a kedvezmény igénybevételére, azt kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a 335/2009. Korm. rendeletben felsorolt valamely betegségben szenved, amelyet az arra jogosult orvos is igazol. A személyi kedvezményhez szükséges orvosi igazolást szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa, vagy az általuk készített orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állíthatja ki.Az orvosi igazolás kötelező tartalmi elemei:– a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és születési ideje,[…]

Részlet a válaszából: […] véve azt jelenti, hogy a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján nem terjed ki rá a biztosítás, járulékfizetési kötelezettség pedig nem terheli.Első lépésként tehát törölni kell a ’T1041-es biztosítotti bejelentését, majd elévülési időn belül önellenőrzéssel visszaigényelhető a társaság által utána – a minimumadó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok alapján megállapított – bevallott és befizetett társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó.Mindebből az is következik, hogy az e járulékfizetés által megalapozott szolgálati ideje és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelme törlésre kerül.A változás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát nem érinti, hiszen az a szolgálati járandóságára tekintettel mindenképpen megilleti.Az[…]

Részlet a válaszából: […] ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek minősül.Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv. 31. szakasza akként rendelkezik, hogy a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdőnapját megelőző napon került volna sor.Mindezek alapján 2026 januárjában – a szüneteltetés tartama alatt érkezett bevételből származó jövedelem[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjazás az ezt megelőző időszakra járó munkabérrészre megállapított járulékot és szociális hozzájárulási adót viszont nem érinti. Tehát a biztosítási kötelezettség hó közben történő megszüntetése nem befolyásolja a Szocho-tv. 10. szakasza szerinti adókedvezmény érvényesítésére való jogosultságot.Ennek megfelelően a foglalkoztató önellenőrzésének (a nyugdíjas munkavállaló munkabére utáni társadalombiztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] hozzájárulási adót fizetnie.A másik két tagot viszont 2025. október 6-tól – tanulói jogiszonyuk ellenére – őstermelőként társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli, aminek mértéke alapesetben a 2024. évi őstermelői bevételük függvénye. Mivel átalányadózók, a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a munkaviszony mellett gazdálkodó taggal megegyező módon mentesülnek. Kivételt az az eset képezne, ha a IV. negyedévre – önkéntes döntéssel – a Tbj-tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerint magasabb járulékalapot választottak volna.Felhívjuk a figyelmet, hogy ha az átalányadózó[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazni. Ebből következően a juttatás személyi jövedelemadó szempontjából 2026. évi jövedelemnek minősül, tehát az M30-as igazolást nem szükséges módosítani.Ugyanakkor a járulékigazolást módosítani kell, hiszen a jogszabályi hely (3) bekezdése alapján a juttatásként kifizetett járulékalapot képező jövedelmet a 2025. évre kell figyelembe venni. Hogy mely időszakra, arról a jogszabály nem rendelkezik.A legegyszerűbb megoldásnak – egyéb útmutató és előírás híján – az tűnik, ha a 08-as bevallásban 2025 decemberét jelöljük meg vonatkozási időszakként,[…]

Részlet a válaszából: […] járulékot), amelynek területén a döntő tevékenységüket (főfoglalkozásukat) folytatják. A biztosítási szolgáltatásokra való igény elbírálásánál be kell számítani a mindkét szerződő fél területén biztosításban eltöltött, vagy annak tekintendő minden olyan időt, amelyet az illető területen hatályos jogszabályok szerint a szolgáltatásokra való igény megállapításánál figyelembe kell venni.Azokban az esetekben, amikor bármelyik szerződő fél jogszabályai a jogok szerzését, érvényét és feléledését a saját területükön való tartózkodástól teszik függővé, mindegyik szerződő fél biztosítási teherviselője a másik szerződő fél területén történő tartózkodást saját területén való tartózkodásnak tekinti. Ezen rendelkezés azt jelenti, hogy a Koszovóban szerzett biztosítási időt Magyarországon szerzett biztosítási időnek kell elismerni. Ennek igazolása a koszovói biztosító által kiállított bármely hiteles és érvényes dokumentummal lehetséges. Ugyanezen rendelkezés alapján vehetők figyelembe a magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek elbírálása során nemcsak a külföldi biztosítási idők, de – amennyiben szükséges – a külföldi tanulmányok is.A betegségbiztosításból eredő szolgáltatásokat, ideértve a szülés és a halálozás esetén járó szolgáltatásokat is, saját terhére és saját jogszabályai szerint az a biztosítási teherviselő nyújtja, amelynél a biztosított, illetőleg családtagja a szolgáltatásra a jogot megszerezte.A magyar–jugoszláv egyezmény kizárólagosan a biztosítási elvet követi, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek elbírálása során nincs jelentősége annak, hogy az igénylőnek Magyarországon van-e a lakóhelye (tartózkodási helye) vagy sem. A magyar–jugoszláv egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti táppénz megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható a koszovói orvosok (egészségügyi[…]

Részlet a válaszából: […] a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.Mindkét normaszöveg lehetőséget nyújt a kiterjesztő értelmezésre, a munkavégzéssel összefüggésben álló körülmény vizsgálatára, mint a baleset elszenvedése, bekövetkezése és a munkavégzés közötti kapcsolat feltárására.Nem zárható ki, hogy az üzemi baleset és a munkavállaló napi étkezése között az ok-okozati összefüggés tetten érhető. A baleset üzemi jellege megállapítható abban az esetben, ha a munkavégzés helyén a munkáltató által erre a célra biztosított étkezőhelyiségben a nem megfelelően működő konyhai gép vagy eszköz okoz sérülést a munkavállalónak.A munkavédelem szabályozása az étkezésre vonatkozó utalással párhuzamosan további feltételt támaszt, nevezetesen, hogy az étkeztetés szervezett üzemi keretek között és üzemi jelleggel történik.Napjainkban a szervezett üzemi étkezés nehezen tetten érhető, ritka jelenségnek számít. Kétségtelen, hogy munkásmozgalmi vívmánynak tekinthető, de az idők során jelentős átalakuláson ment keresztül.Jogalkalmazói keretek közé szorítása pedig igazi kihívás. Az irodaház aljában a munkáltatótól független gazdálkodó szervezet üzemeltetésében vagy tulajdonában álló étterem akkor sem felel meg a szervezett üzemi étkeztetés fogalomkörének, amennyiben a munkavállaló nem hagyja el a munkáltatói objektumot.Annak ellenére, hogy étterem hiányában a munkavállaló a munkavezető tudtával és engedélyével hagyta el a munkáltató telephelyét, attól még önmagában a jóváhagyás nem jelenti a baleset esetleges üzemi jellegű megfeleltetését.A kifizetőhelyi jogalkalmazás során segítséget nyújtó „Tájékoztató” – társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére – a kérdéssel érintett helyzetre nézve azt a gyakorlatot erősíti, hogy a foglalkoztatónál biztosított szervezett étkeztetés hiányában az ebédidőben elszenvedett baleset csak abban az esetben minősülhet üzeminek, ha a munkáltató által ebből a célból engedélyezett telephely, munkáltatói székhelyelhagyás kizárólag az étkezés miatt történt.Amennyiben a balesetet a sérült további, már nem engedélyezett tevékenység keretében szenvedte el, úgy a baleset üzemi jellege nem állapítható meg.Az említett „Tájékoztató”[…]

Részlet a válaszából: […] kizárólag a munka jellegű tevékenység ellenértékét képező munkabér-jövedelmet szerző egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyt mentesíti a személyijövedelemadó-előleg levonásának hatálya alól.Az Szja-tv. 1. számú melléklet 4.8. pontja alapján adómentes bevétel az egyházi jogi személy által egyházi személynek vagy az egyházi jogi személy részére végzett tevékenység ellátásáért rendszeres havi díjazásban részesülő magánszemélynek, elkülönített nyilvántartás alapján juttatott olyan vagyoni érték (így különösen a perselypénz, az egyházfenntartói járulék vagy az adomány, ide nem értve az egyházi jogi személy számára közcélú adományként átadott pénzösszeget), amelyet egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély közvetlenül vagy közvetve nyújt.A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az Szja-tv. mellékletében részletesen bemutatott adómentes bevételeket, így az egyházi jogi személy részére végzett tevékenység ellátásáért juttatott vagyoni értéket. A Szocho-tv. 8. §-ának (2) bekezdése alapján az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján, az adó alapja a minimálbér harmincadrésze a jogviszony fennállásának minden napjára – a minimálbér alapulvételével a munkáltató adófizetési kötelezettsége fennáll.A bemutatott szabályozás a munkavégzés ellenértékéhez, a rendszeresen és visszatérően járó munkabérhez kötődik. A béren kívüli juttatások révén juttatott adóköteles bevétel kifizetői adózására már az általános szabályok az irányadóak, és a bérjövedelem minimálbér-alapú megközelítését felváltja a cafeteria általános szabályrendszere.A munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihe-nő Kártya juttatása céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának[…]