Tartós megbízási jogviszony

Kérdés: Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?
Részlet a válaszából: […] „egyszerű” megbízásként kezeli az adott megbízásokat, és akkor nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség. Amennyiben a tartós megbízást választja, akkor viszont az érintettekre kiterjed a biztosítás, és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 30 százalékának (322.800×30% = 96.840 forint) alapulvételével meg kell fizetnie. (Ezt a megoldást abban az esetben mindenképpen célszerű lenne választania, ha a megbízási díjból származó jövedelem havi összege meghaladná a biztosítási határösszeget, hiszen ez adminisztrációs könnyítést jelentene a számára, illetve a biztosítottak e jogviszonyuk alapján egyszerűbben vehetnék igénybe az esetleges pénzbeli ellátásokat.)Ami az első kérdést illeti: rögzítenünk kell, hogy a tartós megbízásra vonatkozó előírások nem írják felül a társas vállalkozók vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokat, miszerint a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az érintett személyes közreműködése révén eleve társas vállalkozónak tekintendő.Tehát, ha az ügyvezető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Keresőképtelen egyéni vállalkozó bevétele

Kérdés: Hogyan alakul egy biztosítási üzletkötéssel foglalkozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége, akinek a bevétele jutalékból származik, ami az előreláthatóan hosszú ideig tartó keresőképtelen állománya alatt is folyamatosan érkezik a számlájára? Befolyásolja ez a bevétel a táppénzjogosultságát?
Részlet a válaszából: […] táppénzjogosultságát, illetve nem érinti a már megállapított táppénz összegét.A táppénz folyósításának a tartama alatt az egyéni vállalkozó mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, és kivét hiányában (amit nem számolhat el) egyáltalán nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanakkor, ha átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, akkor az esetlegesen keletkező szja-köteles jövedelem után a táppénz tartama[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Részmunkaidőre járó munkabér közterhe

Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
Részlet a válaszából: […] meg kell fizetni.Amennyiben a munkavállaló tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél alacsonyabb, akkor a különbözet után a járulék a foglalkoztatót terheli, amit nem téríttethet meg a munkavállalóval.Jelen esetben tehát a munkavállaló béréből 40.000×18,5% = 7400 forint társadalombiztosítási járulékot kell levonnia a munkaadónak, míg a 96.840–40.000 = 56.840 forint utáni 18,5 százalékos járulék őt terheli, ahogy a 96.840 forint utáni szociális hozzájárulási adó is. A munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Kisadózó egyéni vállalkozó közterhe

Kérdés: Érdemes a megemelt 75.000 forintos összeget fizetnie egy kisadózó egyéni vállalkozónak? Mennyivel lesz több a nyugdíja az érintett vállalkozónak, aki jelenleg 60 éves, ha még 5 évig a megemelt összeget fizeti? Vagy célszerűbb az 50 ezer forint mellett maradnia, és a különbözetet más nyugdíj-megtakarításban gyűjteni?
Részlet a válaszából: […] A jogszabály 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj-tv.-ben és az Flt.-ben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez, és ezen ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint. Ez a rendkívül alacsony ellátási alap a nyugdíjbiztosítás tekintetében különösen hátrányos,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Figyelembe vehető az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a GYED?
Részlet a válaszából: […] osztalék is) esetében a szociális hozzájárulási adó alapjának éves maximuma a minimálbér 24-szerese, ami 2026 vonatkozásában 24×322.800 = 7.747.200 forintot jelent. E felső határt azonban csökkentik az érintett Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, adóelőleg-alap számításánál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozás

Kérdés: Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?
Részlet a válaszából: […] tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.A jogalkotó szándéka szerint a pontokból következő teljesen köztehermentes összeg maximumát hivatott korlátozni a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése, amely szerint az (1) bekezdéstől eltérően adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj-tv. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemélya) részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az Szja-tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni;b) által megszerzett, az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak, vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja-tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.A kérdés arra irányul, hogy e korlát jelen esetben is fennáll-e. Álláspontunk szerint nem.A Tbj-tv. értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

CSED és GYED igénylése ismeretlen állampolgárságú gyermek után

Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] feltételeket fogalmaz meg a jogosultsághoz, amelyhez a gyermeknek semmilyen feltételt nem kell teljesítenie, elég a puszta léte. Az igénybejelentés nyomtatványon jelölhető az a tény, hogy a gyermek nem rendelkezik tajszámmal.Ennek ellenére a szülőknek érdemes lenne esetleg a gyermek hontalanként való elismerését kezdeményezni.A hontalanság megállapítására irányuló eljárás Magyarország területén tartózkodó kérelmező által a lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Tb-kiskönyv

Kérdés: Le kell adnia a tb-kiskönyvét a kifizetőhely részére a 2026. január 8-án napi 8 órás munkaidőben belépett munkavállalónak, vagy valóban megszűnt a vezetési kötelezettség? Abban az esetben, ha a továbbiakban nem kell vezetni a kiskönyvet, mikor kell átadni a korábban leadott könyveket a többi dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] kifizetőhelynek a pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozóan bejegyzési kötelezettségük sincs. Tehát a dolgozótól nem kérhető, és nem vehető át a tb-kiskönyv. A foglalkoztatónak a nála lévő kiskönyveket a dolgozóknak vissza kell adnia, legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor. Az átadást hitelt érdemlő módon kell igazolni. Ha a tb-kiskönyv átadása meghiúsul, azt a foglalkoztatónak a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőriznie.A kifizetőhely 2026. januártól az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz elbírálásához szükséges adatokat – beleértve a biztosítási időre vonatkozó adatokat is – az egészségbiztosító által működtetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Kilépő dolgozók egészségbiztosítási pénzbeli ellátásai

Kérdés: A továbbiakban is a kifizetőhelynek kell folyósítania a csecsemőgondozási díjat annak az édesanyának a részére, aki 2025. november 12-től részesül az ellátásban, de 2026. január 28-án megszűnt a munkaviszonya a cégnél?
Részlet a válaszából: […] továbbfolyósítása a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító feladata. 2026. január 1-jétől január 28-ig még a kifizetőhely folyósítja az ellátást, de a továbbfolyósítást 2026. január 29-től át kell adni a kormányhivatalnak. Az átadás elektronikus úton a SZÜF-ön közzétett „Bejelentés a társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben (EB KIFMUKODES[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Munkabérletiltás változása 2026. évben

Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát.2026. január 1. napjától a minimálbér emelése növekedést eredményezett a levonás alól mentes munkabér összegében. A minimálbér nettó összege 214.662 forintra, mely alapján a levonásmentes munkabérrész 128.797 forintra emelkedett.A levonásmentes munkabérrész azt a végrehajtási eljárást tűrni kényszerült adós számára biztosított, elégségesnek gondolt jövedelemösszeget jelöli, melyet a jogalkotó az adós és családja megélhetése érdekében az adós rendelkezésében hagy. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.Az elvégzett munka ellenértékét, a munkavállaló részére járó munkabért utólag, a tárgyhónapot követő tizedik napig kell a munkavállaló részére kifizetni. A kifizetett munkabérrel összhangban a kifizetésre vonatkozó szabályozással a tárgyhó tizedik napjáig a munkavállaló részére egyértelműsített, érthető elszámolást, tájékoztatást kell nyújtani.Eltérő megállapodás hiányában a munkavállalót megillető 2025. december havi munkabér 2026. január hónapban esedékes.A hivatkozott generális szabályozás mellett az év utolsó hónapjára járó munkabér-kifizetés tekintetében az Szja-tv. konkrét rendelkezést is tartalmaz. Az Szja-tv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.A szemléltetett munka és adójogi összevetés ismeretében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
1
2
3
…
5