Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.A társas vállalkozó a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosítottnak minősül. A Tbj-tv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de havonta legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A Tbj-tv.-hez hasonlóan a Szocho-tv. is meghatároz egy minimális alapot a fizetendő szociális hozzájárulási adóhoz a 8. § (1) bekezdésében. Ennek értelmében a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.A leírtak alapján tehát az „A” gazdasági társaságban a személyesen közreműködő társas vállalkozó után havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót. Természetesen, ha a tényleges jövedelem ennél magasabb, akkor az lesz a közterhek alapja.A leírtak alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonos a „B” vállalkozásban is biztosítottá válik [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés], azaz egyidejűleg két fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.A Tbj-tv. erre az esetre is tartalmaz rendelkezést. A 42. § (4)–(7) bekezdései szerint, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Ebben az esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31-éig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a minimumközterhek megfizetésére választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Ukrán állampolgár egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

Kérdés: Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?
Részlet a válaszából: […] tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,– a hontalan.Belföldi– az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak esetén az a Magyarországon élő magyar állampolgár is,– az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek esetén az a legalább egy éve Magyarországon élő magyar állampolgár is,aki az Eb-tv. 80. §-ának (5) bekezdése szerinti – a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosításra vonatkozó – bejelentést nem teljesített.Amennyiben az érintett személy nem felel meg valamelyik fenti feltételnek, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem tud bejelentkezni.Ebben az esetben a Tbj-tv. 49. §-a szerinti megállapodás megkötésével szerezhető jogosultság az egészségügyi szolgáltatás biztosítására.A teljesség kedvéért tájékoztatjuk az érintettet, hogy vannak olyan esetek, amikor megállapodás nélkül is jogosult ellátásra az ukrán állampolgár, ezt azonban alapvetően befolyásolja, hogy milyen jogcímen tartózkodik hazánkban.Sürgősségi ellátásra jogosult az átmenetileg Magyarországon tartózkodó, okmányokkal rendelkező ukrán állampolgár, aki nem kért menedékes státuszt vagy tartózkodási engedélyt. Ennek keretében útlevelének bemutatása alapján heveny megbetegedés vagy sürgős szükség esetén jogosult orvosi, szakorvosi kezelésre, gyógyszerellátásra, kórházi és gyógyintézeti kezelésre, illetve gyógyászati segédeszközökre. A sürgősségi eseteken túl a gyógykezelés csak a költségek teljes összegének megtérítése, vagy a már említett megállapodás megkötése ellenében lehetséges.Oltalmazottkénti elismerését kérő és oltalmazottként (tartózkodási okmánnyal és magyarországi szálláshely címét tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal igazolva) elismert (társadalombiztosítási jogviszonyban nem álló) személyek, valamint az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező, és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező ukrán–magyar (kettős) állampolgárok betegségük esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosultak az alábbi ellátásokra:– egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;– az életkorukhoz kötött kötelező védőoltásra;– a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg--szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógy-kezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;– a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, gyógykezelésre, műtéti beavatkozásokra, gyógyászati ellátásra, a gyógy-kezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;– az onkológiai szakellátás, egyéb krónikus betegellátás keretében vizsgálatra és gyógykezelésre, továbbá az ártámogatással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Munkavállaló saját bankkártyájával fizetett céges beszerzés

Kérdés: Elszámolhatja költségtérítésként a munkaadó az egyik munkavállalója által egy céges rendezvényen a saját bankkártyájával kifizetett összeget, amelyet a következő havi munkabérrel utal vissza a dolgozó részére? Természetbeni juttatásnak minősül ebben az esetben a kifizetett összeg?
Részlet a válaszából: […] szól, akkor az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget, amit a magánszemély megelőlegezett, és ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtérít.Ha a magánszemély által kifizetett költség nem a vállalkozás érdekében merül fel, bár a számla a cég nevére szól, hanem a magánszemély személyes vagy családi szükségletét elégíti ki, akkor az adókötelezettség jogcíme meghatározásakor az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján a felek, a magánszemély és a bevételt juttató személy között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.Ha a kiadásról nem készült a cég nevére szóló számla, csupán a magánszemély bankkártyabizonylata áll rendelkezésre, akkor a kiadás megtérítése a magánszemély munkaviszonyból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Magyar állampolgár külföldi cégből kapott osztaléka

Kérdés: Egy Magyarországon 8 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár, aki állandó magyar lakcímmel rendelkezik, alapított egy amerikai céget kinti ügynök segítségével, amelyben egyedüli tulajdonosként Magyarországról dolgozik. Hogyan kell megállapítani a magyarországi személyijövedelemadó-kötelezettséget abban az esetben, ha osztalékot vesz ki a cégből? Van valamilyen teendője a cégtulajdonosnak a magyar adóhatóság felé, ha nem vesz ki osztalékot, és egyéb jövedelmet sem realizál?
Részlet a válaszából: […] tekinteni. Az amerikai cégtől származó osztalék után az adókötelezettséget az ottani szabályok szerint teljesíteni kell, de a belföldi illetőségű tulajdonosnak az osztalék után Magyarországon is kell adóznia.A magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződés hiányában a belföldi illetőségű magánszemély a külföldről származó külön adózó jövedelem adóját beszámítsa a magyar adófizetési kötelezettségébe, de a fizetendő adó nem lehet kevesebb az adóalap öt százalékánál.Az osztalék után az általános szabályok szerint szociális hozzájárulási adót is kell fizetni mindaddig, amíg az összevonás alá eső jövedelmek és a forrás-adós jövedelmek összesen el nem érik a minimálbér huszonnégyszeresét. A szociális hozzájárulási adót az osztalékot kifizető amerikai cég nem vonja le, azt a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.Összefoglalva: az amerikai cégtől magyar illetőségű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Ellátások alapja 3. gyermek születése esetén

Kérdés: Magasabb összegű ellátásra lehet jogosult a jelenleg GYES-en lévő édesanya a 3. gyermekének születésére tekintettel, ha a szülés várható időpontja 2026. április hónap, a jelenlegi GYES-re tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság lejárta 2025. november 7., de a munkavállaló már szeptember hónapban visszamegy napi 8 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] szerződés szerinti jövedelme legalább a minimálbér kétszeresét eléri. Ha a tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér harmincadrészét nem éri el, a napi alapot a tényleges jövedelem, illetve szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani. Az ismertetett számítási szabályokat figyelembe véve, ha a baba 2026. áprilisban születik, és CSED-re az anya áprilistól jogosult, 180 naptári napi jövedelemmel már nem rendelkezhet. Ha 2025. szeptember 15-étől megy vissza dolgozni, még lehet 139 naptári napi jövedelme, ezért 120 naptári napi jövedelem alapján lehet megállapítani a CSED-et. Amennyiben a GYES lejártát követően megy vissza dolgozni, már csak 85 naptári napi jövedelemmel rendelkezhet. Ez esetben a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze a CSED naptári napi alapja, ha a tényleges jövedelme ezt az összeget eléri. Mert ha a tényleges jövedelme ennél kevesebb, a naptári napi alapot a tényleges jövedelméből kell kiszámítani.Azért, hogy a kismamák ne járjanak rosszul, a CSED összegének megállapításánál van egy úgynevezett előnyszabály. Ugyanis, ha a gyermek a GYED vagy a GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint az e gyermek jogán számított CSED naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani és folyósítani. Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha a kismama ugyanazon foglalkoztatónál áll biztosítási jogviszonyban, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a CSED megállapításra került.A CSED összege a naptári napi alap, illetve naptári napi jövedelem 100 százaléka. Új szabály, hogy a CSED folyósításának ideje alatt, a gyermek születésének 90. napját követően az anya keresőtevékenységet folytathat, de ez esetben az ellátás összege a naptári napi alap 70 százalékára csökken.A GYED összegét is – hasonlóan a CSED összegéhez – elsősorban a 180 vagy 120 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani. Ha nincs az igénylőnek 120 naptári napi jövedelme sem, de van legalább 180 napnyi folyamatos jogviszonya, a GYED naptári napi alapját a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Ha ezen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Baleseti táppénz meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható ismételten, és ha igen, mennyi időre a baleseti táppénz folyósítása annak a biztosított munkavállalónak az esetében, aki egy évig már részesült baleseti táppénzben, amely további egy évvel meghosszabbításra került, ezután 2024 decemberében keresőképessé vált, majd az első baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon baleset következtében ugyanabban a jogviszonyban ismét keresőképtelenné vált? Abban az esetben, ha a baleseti táppénzre való jogosultság nem hosszabbítható meg, és a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, folyósítható táppénz a részére? A jelenlegi baleseti táppénzre való jogosultsági időtartam megállapításánál a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül folyósított baleseti táppénz folyósításának időtartama figyelembevételre került az Eb-tv. R. 33. §-ának (1) bekezdése alapján.
Részlet a válaszából: […] baleseti táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni az előzményt (a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli baleseti táppénz folyósításának az időtartamát), függetlenül attól, hogy a folyósítás egy éven át, vagy a meghosszabbított időtartamra történt. Ezért – az előzményre való tekintettel – a jogosultság időtartama egy évnél rövidebb lehet. Ha nem indokolt a baleseti táppénz folyósításának meghosszabbítása, de a biztosított továbbra is a balesetből eredően keresőképtelen, részére a baleseti táppénz helyett táppénz nem folyósítható.Ha viszont egyéb keresőképtelenségből eredően továbbra is keresőképtelen (diagnózisváltás történt), a betegszabadságra való jogosultságát figyelembe véve táppénzre jogosult. Ugyanis a biztosítottnak táppénz a betegszabadságra való jogosultsága lejártát követő naptól jár. Ha a betegszabadságát még nem merítette[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Elszenvedett baleset minősítése

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre a munkavállaló abban az esetben, ha reggel az otthonában – mint utóbb megállapítást nyert – csonttöréssel járó balesetet szenvedett, a munkáltatójának jelezte, hogy a munkahelyére menet felkeresi a szakrendelést, majd onnan fog érkezni a munkahelyére, de sajnálatos módon a rendelő lépcsőjén megbotlott, elesett, melynek következtében egy újabb, súlyos bokasérülést is elszenvedett? A munkavállaló előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz.
Részlet a válaszából: […] követően értesítette a munkáltatóját, hogy a munka megkezdése időpontjában a munkáját nem tudja felvenni, mert háztartási balesete miatt nem érkezik időben a munkahelyére. Mindezt azzal magyarázta, hogy a már szerzett sérülését a szakrendelőben szeretné szakorvossal kezeltetni.A feltétel, vagyis hogy a munkavállaló munkába menet szenvedte el a balesetet, nem valósult meg, mert a munkavállalót otthonából a szakrendelőbe érve érte a baleset, ezért az úti baleset elbírálása szempontjából lényeges körülmény, mely szerint az útvonal megszakítása indokolt volt, illetve nem volt indokolt, ebben a tekintetben nem bír jelentőséggel, hiszen a munkavállaló nem a munkahelyére vezető útvonalát szakította meg a szakellátás igénybevétele érdekében.Annak ellenére, hogy a bokasérülése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Szlovák nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak tekinthető a magyar jogszabályok alkalmazásában az a szlovák–magyar kettős állampolgár, aki magyarországi lakcímmel rendelkezik, és Magyarországon heti 40 órás munkaviszonyban áll, de Szlovákiából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesül? Kötelező a szlovák nyelvű nyugdíjhatározat hivatalos lefordíttatása, vagy a nyelv ismeretében elfogadható az eredeti nyelven készült irat is?
Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíjban részesül, a magyar jogszabályok alkalmazásában is nyugdíjasnak tekintendő. A hivatalos fordításnak egy esetleges[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] semmis lesz a megállapodás, ugyanis semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit az Mt. 29–30. §-ai taglalják részletesen.Alternatív megoldást sajnos a teljes ügy és a háttér ismerete nélkül nem tudunk javasolni. A Tbj-tv.-ben szabályozott társadalombiztosítási ellátásra szóló megállapodás természetesen átgondolható. Fontos feltétel a megállapodás megkötéséhez, hogy a munkavállaló nem lehet saját jogú nyugdíjas, nem állhat biztosítási jogviszonyban, vagy annak szünetelnie kell. A megállapodás megköthető kedvezményezett személy javára is, ebben az esetben a kedvezményezettnek kell megfelelnie az adott megállapodás szerinti feltételeknek. A járulék mértéke: 22 százalék a megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege után. Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny-tv.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. Ilyen esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincadrészének szorzata. Ilyenkor a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslatra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Társadalombiztosításijárulék--túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: Hogyan tudja visszaigényelni a társadalombiztosításijárulék-túlfizetést a munkáltató abban az esetben, ha egy munkavállalója részére visszamenőleg, 2025. április 22-től öregségi nyugdíj került megállapításra, amit augusztus elején közölt a munkáltatójával? A munkavállaló kérelmére a munkaviszony augusztus 13-án közös megegyezéssel megszüntetésre került. A mun-kaviszony lezárásával a nyugdíjasstátusz miatt a szociális szférában működő munkáltató számfejtését végző Magyar Államkincstár visszamenőleg többhavi fizetési jegyzéket bocsátott ki.
Részlet a válaszából: […] megszűnéséig levonásra került tőle a nyugdíjjárulék. Ebben az esetben a kérdéses bevallások vonatkozásában önellenőrzést kell benyújtani, és a többletként levont, bevallott és befizetett járulékot így visszakérni. Az önellenőrzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.
1
2
3
4