33 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] munkáltatót is keretek közé szorítja.A munkáltató a munkavállaló munkabéréből levonást kizárólag jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján érvényesíthet. A munkavállaló hozzájárulására alapított követelését az általa nyújtott munkabér-előleg esetében a levonásmentes munka-bérrészig levonhatja.A gyermektartási kötelezettség levonása érdekében a bíróság közvetlen letiltó végzést hoz, melyben a munkabérben részesülő személy munkáltatóját közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.Mindezt azért indokolt hangsúlyozni, mert a levonni elmulasztott követelés esetében a le nem vont összeg erejéig a munkáltató készfizető kezesként felel.A volt házastárs részére történő direkt munkáltatói utalás azokban az esetekben, amikor a munkavállalónak további végrehajtás alá vont tartozása nincs, általában nem okoz különösebb gondot, csupán a munkáltatónak némi vállalt többletfeladatot jelent. Feltehetően az érintett ügyben sem okozott ez problémát, ameddig a munkavállaló jövedelmére önálló bírósági végrehajtó nem adott ki munkabérletiltást.A Vht. 165. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend – gyermektartásdíj privilegizált, a) pontba sorolt követelés, míg az egyéb követelés hátrébb sorolt g) pont szerinti kielégítési kategória – abban az esetben érvényesül, ha a gyermektartásdíj, illetve az egyéb tartásdíj levonására a már hivatkozott Vht. 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint közvetlen bírósági felhívás szerint kerül sor.A munkáltató számára az nyújt garanciát, illetve döntésének megfelelőségét akkor tudja igazolni, ha a munkabérből való levonások sorrendjét, jogszerűségét a végrehajtást megalapozó iratok benyújtásával támasztja alá.A polgári jog szabályrendszere a tartás módosítására lehetőséget teremt, míg a rászorultság megszűnésének esetére kötelező jelleggel határozza meg a jogosult bejelentési kötelezettségét.A Ptk. rokontartásra vonatkozó 4:210. §-a alapján, ha a felek[…]

Részlet a válaszából: […] intézmény azonosító adatait, a képzésre vonatkozó adatokat – ideértve a képzés kezdetét és befejezését is – tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a 7. § a) pontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, amelyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján,3. a 7. § a) pontja szerinti igénylő keresőtevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy4. a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősülazzal, hogy a kétéves jogosultsági időszak számítása során a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani, és a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap – illetve a 2) pont szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követően legfeljebb 6 hónap – megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele, valamint az 1)–3) pont szerinti jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de ennek időtartama a teljesítendő kétéves jogosultsági időszakba szintén nem számít bele, továbbá a kölcsön igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy d)–k) pontjai szerinti jogviszonyban – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – töltött időnek vagy olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az igénylő a Tbj-tv. 4. §-ának 11) pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekintendő, vagy a 7. § a) pontja szerinti igénylőként Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott keresőtevékenysége alapján e másik állam vagy nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó szakképző intézményben nappali[…]

Részlet a válaszából: […] tekintendő, és növeli a kivaalapot az azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben.Tehát ebből az értelmezésből akár szóba jöhetne az egyharmados táppénz alapjául szolgáló táppénz, hiszen „járulék alapjául” szolgál.Ugyanakkor a Kiva-tv. említett előírása a Tbj-tv. 27. szakasza szerinti járulékalapot képező jövedelemre utal, amely alapján a táppénz nem járulékalap.Sőt, a jogszabály 32. §-a deklarálja, hogy nem képezi társadalombiztosítási járulék[…]

Részlet a válaszából: […] jelenti, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a 290.800 + (1.200.000 – 290.800) × 61% = 845.412 forintból kell kiindulni, míg „normál” módon történő adózás esetén 1.200.000 forintból.Ugyanakkor, ha a munkabér egészére választhatja az érintett az ekho szerinti adózást – ami nem nyugdíjas esetében csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a magánszemély igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett,[…]

Részlet a válaszából: […] megszűnik a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége – a szociális hozzájárulási adó megállapítása szempontjából a Szocho-törvény 7. §-a (3) bekezdésének a hatálya alá tartozik, azaz éves szociálishozzájárulásiadó-fizetésének alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem lesz.Ugyanakkor a jogszabályi hely (3a) bekezdése szerint amennyiben a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogállása nem áll fenn egész évben, akkor a (3) bekezdés alapján a tárgyévre megállapított adóalapot csökkenti a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség[…]

Részlet a válaszából: […] szervezett tanulmányi verseny a fenti feltételeknek nem felel meg, mivel a verseny nem bárki, csak az intézménnyel jogviszonyban álló magánszemélyek által érhető el.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22 pontja mentesíti az adó alól a tanulmányi verseny alkalmával kapott juttatást, ha az államháztartás valamely alrendszeréből, vagy egyházi személy forrásából gyermeknek, tanulónak juttatják. A felsőoktatási intézmény által szervezett verseny nem felel meg a mentesített tanulmányi versenynek sem.Eltérő szabály hiányában az adókötelezettséget az Szja-tv. általános rendelkezései alapján kell meghatározni. Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint a bevétel adókötelezettség jogcímét az Szja-tv. szerint kell megállapítani. A jogcím meghatározásánál a magánszemély és a bevételt juttató személy[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti jövedelménél kedvezőbb. Ezt a szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem alapján került megállapításra. Mivel a dolgozó a munkaviszonya megszűnését követő 30 napon belül a foglalkoztatónál ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá vált, ezért a biztosításának kezdőnapja nem változott, s alkalmazható a kedvezőbb naptári napi alap alapján a táppénz folyósítása. Ez azt jelenti, hogy a korábbi GYED naptári napi alapja lesz a táppénz napi alapja. A CSED naptári napi alapjának megállapításánál is kaphatja az első gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapját, mert a biztosítási jogviszonyának kezdőnapja nem változott.[…]

Részlet a válaszából: […] §-ának (1) bekezdése értelmében táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át. Jelen esetben az igénylő folyamatos biztosításban töltött ideje a keresőképtelenségét megelőző napig terjedő időtartam, és a betegszabadság naptári napjainak száma. Azonban a biztosításának tartamára tekintet nélkül jár táppénz annak, aki tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy az iskolai tanulmányai megszűnését[…]

Részlet a válaszából: […] méltányosságból történő igénylésén. Méltányosságból annak engedélyezhető táppénz, aki a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát [Eb-tv. 50. § (1) bekezdés].Jelen esetben pontosan erről van szó, tehát a kérelem benyújtható.Felhívjuk a figyelmet, hogy a biztosítási jogviszony fennállása alatt, a biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénzfolyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. A méltányosságból megállapítható táppénz folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított táppénz naptári napi összege nem haladhatja meg a táppénz naptári napi maximumösszegét, azaz a táppénzre való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrészét. Az elbírálás során az egészségbiztosítási szerv figyelembe veszi a biztosított biztosításban töltött idejét, 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát, jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit, valamint az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat.Csecsemőgondozási díjra és GYED-re az általános szabályok alapján nem lesz jogosult a munkavállaló, hiszen mindkét ellátásnak feltétele a két éven belül szerzett legalább 365 napnyi biztosítási idő. A táppénzfolyósítás ideje (amennyiben a méltányossági kérelem pozitív elbírálásra kerül) ugyan biztosításban töltött időnek minősül, de még ezzel együtt sem szerezhető meg az egy év. Esetleg ebben az esetben is szóba jöhet a méltányossági ellátás.A méltányosságból megállapított ellátás időtartama csecsemőgondozási díj esetében nem haladhatja meg a szülési szabadságnak megfelelő időtartamot (168 nap), gyermekgondozási díj esetében legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig lehet méltányosságot gyakorolni.Az ellátás összege csecsemőgondozási díj vonatkozásában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészénél [2025. évben: (290.800×2)/30 = 19.386,6 Ft] nem lehet több.A gyermekgondozási díj esetén pedig a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál [2025. évben: (290.800×2×0,7) 407.120 Ft] nem lehet magasabb. A méltányossági ellátást kizárólag a kormányhivatal állapíthatja meg. A biztosított kérelmét a foglalkoztatóhoz nyújtja be, amit a foglalkoztatónak (a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónak is) az összes csatolt dokumentummal együtt a kézhezvételtől számított 5 napon belül továbbítania kell a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:– „Kérelem a biztosított részére pénzbeli ellátás méltányosságból történő elbírálásához” elnevezésű nyomtatványt,–[…]

Részlet a válaszából: […] is lényeges változásokon ment keresztül 2012-ben az Mt. hatálybalépésével. Addig ugyanis a bedolgozói jogviszonyt rendeletek szabályozták, és ezt a jogviszonyt önálló jogviszonyként rögzítették. Az Mt. 198. §-ának (1) bekezdése a „bedolgozói munkajogviszony” kifejezést használja. Önmagában az a tény, hogy a jogalkotó ezt az intézményt az Mt.-ben helyezte el, meghatározta a bedolgozói jogviszony jogi természetét, amennyiben az a munkajogviszony egy sajátos módja. Ebben a konstrukcióban a felek egy sajátos munkaszerződéssel létesítik a bedolgozói munkajogviszonyt. A bedolgozó ezáltal nem a polgári jogban szabályozott vállalkozó jogállásában végzi a munkáját, hanem egy atipikus munkajogviszony keretében.Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, mely alapján a munkavállalót százalékos teljesíthetőség szerint tudja vizsgálni és értékelni.A munkaszerződésben a munkavállaló feladatait nem munkakörszerűen kell megjelölni, hanem meg kell határozni a munkavállaló által végzett konkrét tevékenységet, illetve a teljesítménybér megállapításához szükséges egyéb feltételek teljesülését, a költségtérítés módját és mértékét. A bedolgozóval a munka kiadásával egyidejűleg írásban közölni kell a munka elvégzéséért járó díjazást.A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiá-nyában – a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki.A munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – feladatát a saját eszközeivel végzi. A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – megállapítja az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. A munkavállaló munkarendje[…]