Egyszerűsített foglalkoztatott éjszakai munkavégzése

Kérdés: Egy vagy két napra kell bejelenteni a ’T1042E nyomtatványon azt a munkavállalót, akit egyszerűsített foglalkoztatás keretében öntözőberendezés üzemeltetése céljából mezőgazdasági idénymunkára este 18 órától reggel 6:00 óráig, 12 órában, készenléti jellegű munkakörben 21.500 forint/nap díjazás ellenében foglalkoztat a munkáltató? Éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén a 22:00 órától reggel 6:00 óráig terjedő időre 15 százalék bérpótlékot fizetne a cég 1604 forint összegben, azaz egy műszakban 23.104 forintot kapna a munkavállaló. Amennyiben két napra kell bejelenteni, akkor a napi 2200 forintos közterhet is két napra kell megfizetni, illetve a minimum fizetendő díjazás összegét is két napra kell számítani?
Részlet a válaszából: […] bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.Ennek megfelelően az alkalmi munkavállaló készenléti jellegű munkakörben nem foglalkoztatható, és a napi teljes munkaideje nem határozható meg 12 órában.Álláspontunk szerint éjszakai műszak esetén a megoldást a többnapos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
Részlet a válaszából: […] alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti.Korábban (2024. május 9-ig) valóban tartalmazott olyan kitételt az említett jogszabályi hely, hogy a díjazás csak legalább hat hét egybefüggő időtartamú szakmai gyakorlat esetén illeti meg a hallgatót. E szűkítő rendelkezés azonban törlésre került, így 2024. május 10-től a szakmai gyakorlat hosszától függetlenül jár a díjazás, kivéve azt az esetet, amennyiben költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél kerül sor – hallgatói munkaszerződés nélkül – a szakmai gyakorlatra.A hallgatói munkaszerződés a Tbj-tv. 17. §-a 2) bekezdésének b) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási (és így) járulékfizetési kötelezettséget, a Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontjának eb) pontja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] a számára.A munkaadónak a társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában további teendője nincs: a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása a rokkantsági ellátás megállapításával nem változik, továbbra is az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A dolgozó foglalkoztatására munkaidő vagy kereseti korlát nem vonatkozik.Ugyanakkor az Mt. 120. §-a alapján – megváltozott munkaképességére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai

Kérdés: Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] nyugdíjjogosultságot semmilyen formában sem befolyásolja!A kisadózói jogviszony mellett létesített biztosítási jogviszony, illetve az ebből származó járulékalapot képező jövedelem mind a szolgálati idő, mind pedig a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem szempontjából figyelembe veendő, ahogy természetesen hatással van az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira is.Ez utóbbiak tekintetében a többes jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz minden jogviszonyban külön-külön kell a jogosultságot vizsgálni és az ellátás összegét megállapítani.A nyugdíjbiztosítási ellátások vonatkozásában a további jogviszonyban szerzett szolgálati idő figyelembevételével „kiegészíthető” a kisadózói jogviszonyból származó szolgálati idő azzal, hogy legyen szó bármilyen további jogviszonyról, 1 nap biztosításban töltött idő alapján legfeljebb csak 1 napnyi szolgálati idő szerezhető.A további jogviszonyokból származó járulékalapot képező jövedelem pedig a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapítása során veendő figyelembe.Ami a szóba jöhető további jogviszonyokat illeti, elsődlegesen arra kell tekintettel lenni, hogy az új jogviszony létesítése ne zárja ki a kisadózás lehetőségét, azaz ne érintse a Kata-tv. 2. §-ának 1. pontja szerinti főfoglalkozású egyéni vállalkozói státuszt.Ezt figyelembe véve:– munkaviszony abban az esetben jöhet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?
Részlet a válaszából: […] 5.234.400 forintot), akkor az ezen összeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ellátásának folyósítását szüneteltetni kell.Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni.A kereseti korlátot arányosítani nem kell, tehát az érintett többes jogviszonyú vállalkozóra vonatkozóan is 5.234.400 forint ez évben a kereseti korlát összege, függetlenül attól, hogy csak május 2-től részesül korhatár előtti ellátásban.Nincs jogszabályi akadálya[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Védőszemüveg

Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy a munkáltató a képernyő előtti munkavégzéshez adómentesen, egyszeri 50.000 forint összegű költségtérítést adhasson a munkavállalóknak védőszemüveg-juttatás címén?
Részlet a válaszából: […] ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Képernyős munkakör az olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.A képernyős munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén a munkáltató által biztosított orvos a munkavállalót beutalja szemészeti szakvizsgálatra, ha a munkavállaló részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet. Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel.A képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8 pontja alapján adómentes a jogszabály[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] elszámolás után derülnek ki olyan körülmények, események, amelyek befolyásolják a már elszámolt munkabért vagy társadalombiztosítási pénzbeli ellátást, és ezzel együtt természetesen a kiadott iratok, igazolások tartalmát is. A foglalkoztató, illetve a kifizetőhely abban az esetben sértené meg a jogszabályokat, ha figyelmen kívül hagyná ezeket a tényeket, és nem végezné el a korrekciót.Az utólagos számfejtés esetén természetesen el kell végezni a ’08-as bevallások, illetve a kifizetőhelyi adatszolgáltatások önellenőrzését, korrekcióját is.A Tbj-tv. 30. §-a alapján a jogviszony megszűnését követő utólagos kifizetésnél önellenőrzés keretében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.A Szocho-tv. 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban úgy rendelkezik, hogy adófizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Befolyásolja a kisadózó egyéni vállalkozó szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásait, ha a vállalkozás a szülés után alkalmazott közreműködésével tovább működik és bevételt termel?
Részlet a válaszából: […] csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. (Ugyanakkor a 91. naptól „megengedett” keresőtevékenység folytatása azzal jár, hogy a kismama ettől az időponttól alacsonyabb összegű ellátásra jogosult.)A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül.Az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó – amennyiben nem számol el kivétet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Magyar állampolgár szülése külföldön

Kérdés: Szükség van valamilyen külön eljárásra a szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások igényléséhez abban az esetben, ha egy magyar állampolgár Romániában szül (pl. születési anyakönyvi kivonat honosítása, hiteles fordítás stb.)?
Részlet a válaszából: […] a magyar jogszabályok szerint CSED-re, GYED-re, a gyermek külföldön történő születése nem befolyásolja a jogosultságát. A jogosultsághoz a külföldi illetékes intézmények, a kórház által kiállított nyomtatványokat, igazolásokat úgy kell tekinteni, mintha azok a magyar jogszabályok szerint kiállított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

CSED alapja második gyermek születése esetén

Kérdés: Kaphatja az előző ellátás alapulvételével a CSED-et a 2025. május 19-én született második gyermeke születése napjától az az édesanya, akinek a korábbi munkaviszonya 2025. január 31-én megszűnt, de a 2023. április 23-án született gyermeke után 2025. április 23-ig még passzív jogon GYED-ben részesült a maximális összegben, majd 2025. április 30-tól új munkaviszonyt létesített, ahol a minimálbérnek megfelelő összegű munkabért kap? A kifizetőhely a minimálbér alapján állapította meg a CSED napi összegét, az anya viszont az előző ellátása alapján magasabb összegre számított.
Részlet a válaszából: […] született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint a most számított CSED naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ez az előnyszabály azonban csak abban az esetben alkalmazható, ha az igénylő ugyanazon foglalkoztatónál áll folyamatos biztosítási jogviszonyban, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a CSED megállapításra került. Mivel jelen esetben az édesanya munkáltatót (foglalkoztatót) változtatott, ezért az előnyszabályt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
1
2
3
4