Családi kedvezmény összege

Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.
Részlet a válaszából: […] érvényesítésére, az élettársával azt nem oszthatja meg. A keretből az egy közös gyermekre eső összeget, tekintettel arra, hogy az élettársával közös gyermek, az élettárssal egymásra tekintettel közösen érvényesíthetik. A nő által a háztartásba hozott gyermek után az adóelőleg megállapításakor nem számolhat a kedvezménnyel.A nő az adóelőleg megállapításánál a saját két gyermekét veheti figyelembe, a havi kerete 2×133.330 forint. A közös gyermekre eső keretet az élettársával egymásra tekintettel közösen érvényesíthetik. Mivel a férfi és a nő esetében az adóelőleg megállapításakor eltérő gyerekszámmal lehet számolni, az egy gyerekre jutó kedvezményösszeg eltér, de ez később a bevallásban történő elszámoláskor ki fog egyenlítődni. A nő a saját gyermeke utáni kedvezménykeretet az élettársával az adóelőleg megállapításakor nem oszthatja meg.Az adóbevallásban az élettársak számára a közös érvényesítés mellett a megosztás lehetősége is megnyílik. Az adóbevallásban a férfi és a nő is mind a négy gyermeket feltünteti, a férfi két előző kapcsolatból származó gyermekét 50 százalékban, a közös gyermeket, valamint a nő saját gyermekét teljesértékűen. A keret mind a két fél esetében tehát (2×110.000 + 2×220.000)×12, azaz 7.920.000. Az adóelőleg-megállapítás és az adóbevallás szerint megállapítható kedvezménykeret azért tér el a férfi és a nő esetében, mert nem házasságban nevelik a gyermekeiket. Házasságkötés esetén – függetlenül attól, hogy ki a vér szerinti szülő – a közös háztartásban nevelt gyermekek után mindketten jogosulttá válnának a családi pótlékra, ami a kedvezmény szempontjából bír jelentőséggel. A kedvezmény érvényesítése szempontjából a házassággal azonos joghatás váltható ki akkor is, ha az élettárs legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a fennálló élettársi kapcsolatot legalább egy évet megelőzően kiállított közokirattal igazolják.Felhívjuk a figyelmet, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Családi kedvezmény összegének változása

Kérdés: A régi vagy az új, magasabb összegű családi kedvezményt kell figyelembe venni a 2025. július 10-én utalandó június havi munkabér számfejtése során?
Részlet a válaszából: […] eltartott esetén a korábbi 66.670 forint helyett 100.000 forint,b) kettő eltartott esetén a korábbi 133.330 forint helyett 200.000 forint,c) három és minden további eltartott esetén a korábbi 220.000 forint helyett 330.000 forint.A családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a Cst. szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, 2025. július 1-jétől jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 100.000 forinttal növelt összegben vehető igénybe a korábbi 66.670 forint helyett.Az emelt összeg tehát 2025-ben július–december jogosultsági hónapokra járó munkabérekre vonatkozik.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Mivel a kérdésben többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, mindez kiegészül azzal, hogy amennyiben az így megállapított járulékalap havi szinten nem éri el a minimálbért (vagy a garantált bérminimumot), akkor a járulék alapja a minimálbér vagy a garantált bérminimum.A fentiek szerint meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után az egyéni vállalkozó önkéntes döntéssel nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] tartozik az osztalék is) vonatkozó maximum-adóalap megállapítása során a törvény 1. §-ának (1)–(3) bekezdése szerinti jövedelmeket lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni.Ez az átalányadózó egyéni vállalkozó tekintetében a személyijövedelemadó-köteles jövedelmét,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Heti 40 órás közszolgálati jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy kft. társas vállalkozóként közreműködő tagja abban az esetben, ha egy kormányhivatalnál létesített közszolgálati jogviszonyt, heti 40 órás munkaidőben, de nem 1101-es kóddal (munkaviszonyban álló dolgozóként), hanem 1103-as (közszolgálati, állami szolgálati) jogviszonykóddal került bejelentésre?
Részlet a válaszából: […] foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel (a kérdésben említett kormányzati szolgálati viszony is e körbe tartozik külön jogviszonykódja ellenére) – mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] munkaszerződéssel létrejött munkaviszonnyal. Mindkét jogviszonyában biztosított.A változás a nyugdíjjogosultságot (tehát az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, illetve (amennyiben női munkavállalóról van szó) a „nők 40-hez” szükséges jogosultsági időt semmilyen formában sem érinti, tehát a továbbiakban is minden biztosításban töltött nap egy teljes nap szolgálati időt és jogosultsági időt jelent.A majdani nyugdíj összegét mindez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Duális képzés minősítése árvaellátás megállapítása során

Kérdés: Tanulmányok folytatásának minősül az árvaellátás szempontjából, ha egy duális képzés keretében tanuló nagykorú munkavállaló szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig illeti meg.Jogosult továbbá az a gyermek is az ellátásra, aki huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Egyszemélyes kft. tulajdonosa

Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Részlet a válaszából: […] pontja alapján társas vállalkozónak minősül.Ez – noha a biztosítási kötelezettsége társas vállalkozóként ezen időszakban is fennállt – járulékfizetési kötelezettséget 2024. augusztus 31-ig nem jelentett a számára, hiszen heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya alapján mentesült a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.2024. szeptember 1-jétől azonban a kedvezmény megszűnik, és a kft.-nek legalább a minimálbér alapulvételével eleget kellett volna tennie vele kapcsolatban a járulék- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségnek.Ugyanakkor társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel nem illette volna meg az álláskeresési járadék, hiszen vezető tisztségviselőként az Flt. alkalmazásában keresőtevékenységet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Nyugdíjba vonuló megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esetében, ha a több hónapig tartó megbízás ideje alatt a megbízott nyugdíjba vonul, azaz kiegészítő tevékenységűvé válik, a megbízási díj kifizetésére és a biztosítási kötelezettség elbírálására azonban csak utólag kerül sor? Meg kell fizetni ebben az esetben a járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] foglalkoztatásra, akkor őt biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem terheli, illetve a keletkezett jövedelme után a szociális hozzájárulási adót sem kell leróni.Ugyanakkor a Tbj-tv. 30 szakasza értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a megbízási díj olyan időszakra kerül kifizetésre, amely időszakban az érintett még nem volt nyugdíjas, akkor ezen időszak vonatkozásában a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok [tehát a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak] szerint el kell bírálni, és ha az fennáll, akkor a járulékot – a biztosítási jogviszonnyal lefedett időszakra járó megbízási díj után – meg kell fizetni.Ugyanez vonatkozik a szociális hozzájárulási adóra is, hiszen a Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése értelmében adóalapot képez az a jövedelem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szövetkezet tagjának munkavégzése

Kérdés: Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociális-hozzájárulásiadó-alap meghatározásához?
Részlet a válaszából: […] keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. élet-évének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –– a közérdekű nyugdíjasszövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és– a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,– a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen – ide nem értve az f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosított tagját.Tehát alapvetően munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy vállalkozási jogviszonyban végezhet a szövetkezet tagja munkát a szövetkezetben.A nyugdíjasszövetkezet,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
4