Főállású mezőgazdasági őstermelő álláskeresési járadéka

Kérdés: Fizethet továbbra is őstermelőként járulékot egy főállású, biztosított mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha álláskeresési járadékot, illetve majd NYEST igényel, vagy a kettő kizárja egymást?
Részlet a válaszából: […] irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszonyban) fennálló biztosítási jogviszonyt – biztosított.Márpedig az álláskeresési segélyben (legyen szó álláskeresési járadékról vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyről) részesülő személyre ezen ellátások folyósítása alatt a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, ami kizárja az őstermelői jogviszonyban a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.További odafigyelést igényel, hogy az Flt. 58. § (5) bekezdése e) pontjának 2. alpontja értelmében mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység is keresőtevékenységnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során e naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a fent meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A jogszabály szerint a járulékalap meghatározásánál a minimálbért kell figyelembe venni, ami a Tbj-tv. alkalmazásában – a törvény 4. § 14.1. pontja alapján – a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét jelenti.A garantált bérminimumot – az ugyanezen szakasz 14.2. pontja értelmében – csak az egyéni és társas vállalkozók minimumjárulék-fizetési kötelezettségének a meghatározása során kell alkalmazni.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése alapján munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.Ebből az előírásból,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
Részlet a válaszából: […] hiszen az Ev-tv. 19. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység a bejelentésben megjelölt napon szűnik meg, amely nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál.A kérdésben kisadózóról van szó. A Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának f) pontja értelmében nem folytathat kisadózói tevékenységet, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.Így, ha a rokkantsági ellátás szeptember 1-jétől megállapításra kerül a számára, akkor a kisadózásra való jogosultsága a Kata-tv. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében 2024. szeptember 30-ával megszűnik, így 2024. október 1-jétől a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik. E változás a biztosítási jogviszonyát (és táppénzjogosultságát) nem érinti, de az adó- és járulékfizetés tekintetében jelentős korrekciót tesz szükségessé.Mindezt figyelembe véve, megfontolandó, hogy célszerű-e az ellátás visszamenőlegesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Érdemes megvásárolnia a résznyugdíjhoz szükséges 20 évből hiányzó szolgálati időt annak a személynek, aki 19 év 100 nap szolgálati idővel rendelkezik, jelenleg nem dolgozik, és néhány hónap múlva eléri a nyugdíjkorhatárát? Milyen összegbe kerülne a hiányzó egy év megvásárlása, kifizetődő a magánszemély számára ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] húsz év szolgálati idő elérése érdekében megállapodást köthet az a nagykorú személy, aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kíván szolgálati időként elismertetni.E szabály alapján a 20 év szolgálati időből hiányzó 265 napnyi szolgálati időt tehát az érintett megvásárolhatja. Ennek „ára” a 265 napnyi – a megállapodás napján érvényes – minimálbér összegének a 22 százaléka.Hogy a kiadás mennyi idő alatt térül meg, arra a konkrét adatok ismerete nélkül egyértelmű választ nem lehet adni. A döntést segítendő két tényezőt érdemes megemlíteni: egyrészt a résznyugdíj és a teljes nyugdíj között a különbség mindössze annyi, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Önellenőrzés munkavállaló nyugdíjazása miatt

Kérdés: Van arra valamilyen előírás, hogy hány hónapra visszamenőleg kell önellenőrzést végeznie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025 áprilisában adta le a határozatot, amely szerint 2024. augusztus 1. napjától meghatározott összegű öregséginyugdíj-részre jogosult? A munkavállaló a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjra adta be a kérelmét. Nyugdíjasnak kell minősíteni ez alapján a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] nyugdíjas.Ez alapján a dolgozóra 2024. augusztus 1-jétől nem terjed ki a biztosítás, munkabérét nem terheli társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó.A szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot a kifizető önellenőrzést követően kérheti vissza az adóhatóságtól, és ez utóbbit ezt követően utalhatja vissza a munkavállalónak.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Kiva alapja

Kérdés: Keletkezik kisvállalatiadó-fizetési kötelezettsége egy betéti társaságnak a máshol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező beltagja részére kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért magánszemélyként nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] vállalkozónak (tehát a Kiva-tv. alkalmazásában tagnak) minősül, amiből következően a megbízási díj címén fizetett összeg járulékalapot képez, és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, illetve kivaalapot növelő tényező.Amennyiben a minimálbér 30 százalékát el nem érő megbízási díj más tevékenységre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] minimumjárulék-fizetés). A munkaviszonyból származó jövedelme után van járulékfizetési kötelezettsége, de ha érvényesíti a családi járulékkedvezményt, s nem kell fizetnie járulékot, ez nem érinti a tb-ellátásokra való jogosultságát, és az ellátások összegét sem.Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban állók esetében a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez azt is jelenti, hogy a kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismerete alapján kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget. Nem biztos, hogy aki a munkaviszonyában keresőképtelen, az mint egyéni vállalkozó is keresőképtelennek minősül. Lehet a munkaviszonyban keresőképtelen, és ez esetben táppénzre jogosult, de a vállalkozásában nem keresőképtelen. Ez nem befolyásolja a táppénzre való jogosultságát.Az egyéni vállalkozást nem kell szüneteltetni akkor sem, ha egyéni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Nyugdíjkorhatárt betöltött kft.-tag

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen kérje az öregségi nyugdíj megállapítását egy kft. ügyvezetője, aki 1950-ben született, 2008. évtől rokkantságinyugdíj-ellátásban részesült, 2012. június hónapban elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, így benyújtották a ’T1041-es nyomtatványt, amin az ügyvezetőt a biztosítottak köréből kijelentették, de most, 2025-ben felmerült, hogy az ügyvezető nem nyújtott be öregséginyugdíj-igényt, ezért 2012 óta a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben visszamenőlegesen nem kérhető az ellátás megállapítása, milyen egyéb módon mentesülhetne az ügyvezető és egyben tulajdonos az utólagos járulékfizetés alól?
Részlet a válaszából: […] érvényesíteni. Az ezt megelőző időszak tekintetében sajnos fennáll a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Így az elévülési időn belüli időszak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Kiküldött munkavállaló családi járulékkedvezménye

Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).Ebből következően a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékalap után fizetendő társadalombiztosítási járulék vonatkozásában családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető, mivel az érintett – összevont[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Táppénz kezdőnapja

Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkavállaló „9” kódú táppénzigényt nyújtott be a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz a 2025. március 23-tól március 28-ig tartó időtartamra, de március 23-a a dolgozó pihenőnapja volt? A kifizetőhelyi tájékoztató alapján március 23-ra a táppénz megállapítására nem kerülhet sor, mivel a biztosítottnak aznap nem állt fenn a munkavégzési kötelezettsége, az Eb-tv. 47. § (2) bekezdéséből azonban 2023. július 1-től kikerült az a szöveg, hogy nem jár táppénz, ha a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, így a kifizetőhely ellentmondásosnak találja a törvény és a tájékoztató szövegét.
Részlet a válaszából: […] akkor sem dolgozna. Ez a helyzet nem folyósítási korlátként kezelendő, hanem jogosultsági kérdésként. A keresőtevékenység végzése esetén a keresőképtelenség kérdőjeleződik meg. Lehet a keresőtevékenység folytatását folyósítási korlátként is értelmezni abban az esetben, ha a biztosított a napi munkavégzése során betegedik meg, illetve éri baleset. Ez esetben ugyanazon napon belül keresőtevékenységet is végez, és keresőképtelennek is minősül. Ezt az élethelyzetet kezeli a hivatkozott jogszabály b) pontjának rendelkezése.Mivel a dolgozónak március 23-án pihenőnapja volt, nem volt munkavégzési kötelezettsége, nem volt olyan munkája, melyet betegsége miatt nem tudna ellátni, ezért nem jogosult erre a napra táppénzre.A jogszabályhely változásáról a 2023/3. számú kifizetőhelyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.
1
2
3
…
5