Távmunka külföldről

Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi székhelyű cégnek, amely egy olyan magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt szeretne foglalkoztatni távmunkában heti 20 órás munkaviszonyban, aki jelenleg főfoglalkozású munkaviszonyban dolgozik egy szomszédos EU-országban? A munkavállaló online végezné a munkát, helyileg abban az EU-s országban, ahol továbbra is fenntartja a már meglévő főfoglalkozású munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] végez munkát. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási kötelezettsége továbbra is ezen államban áll fenn, tehát az ottani hatóság által kiállított A1-es igazolás révén Magyarországon mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. A magyar foglalkoztatónak a ’T1041-es nyomtatványon biztosítottként bejelenteni nem kell. A magyarországi munkaviszonyával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Biztosítási kötelezettség

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége egy magyar vállalkozás által megbízási szerződés keretében foglalkoztatott magyar-amerikai kettős állampolgárnak, aki rendelkezik magyar lakcímmel, viszont a szerződés alapján a tevékenységet Amerikában végezné? Terheli a kifizetőt társadalombiztosításijárulék-levonási, illetve szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a hatályos magyar–amerikai szociálpolitikai egyezmény alapján? Amennyiben nem, akkor kifizetőként milyen igazolás beszerzése szükséges a megbízott magánszemélytől a mentesség igazolására?
Részlet a válaszából: […] személy, ezen munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység vonatkozásában kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. Ez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkáltató székhelye a másik szerződő állam területén található. Ez alapján tehát az érintett biztosítás az USA-ban áll fenn, melyet, ha az amerikai biztosító által kiállított igazolással bizonyít, akkor Magyarországon biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem terheli.Ugyanakkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Képviseleti joggal rendelkező kft.-tag

Kérdés: Társas vállalkozónak minősül egy korlátolt felelősségű társaság tagja abban az esetben, ha nem ügyvezető, személyesen nem működik közre, de aláírási joggal rendelkezik, és önálló képviseletre jogosult? Keletkezik ez esetben biztosítási, illetve minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha a tag máshol nem biztosított?
Részlet a válaszából: […] nem minősül automatikusan társas vállalkozónak. Ugyanakkor a képviselet ellátása valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt feltételez, hiszen a társaság munkavállalója töltheti be ezt a szerepet. Ha cégvezetőről van szó, akkor munkaviszony alapján, ha nem cégvezetőként, akkor pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, illetve – mivel tagról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Munkaerőpiacra lépők szociális-hozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy időben mindkét foglalkoztató a munkavállaló után abban az esetben, ha az „A” kft.-nél 2024. május 22-én kezdődött munkaviszonyban csökken a munkaidő, a „B” kft.-nél pedig új munkaviszony kezdődik? Az új munkáltató megkapta a NAV értesítését arról, hogy a munkavállaló munkaerőpiacra lépőnek minősül 2024. május 22-től. A Szocho-tv. 11. §-ának (4) bekezdése viszont csak a foglalkoztatóváltásról rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos. A rendelkezés valóban kissé elbizonytalanítja a jogalkalmazót, hiszen csak a kifizető változására hívja fel a figyelmet, és nem ejt szót arról, hogy mi történik, ha a régi mellett új kifizető is „színre lép”. Ugyanakkor a jogszabály nem tartalmaz kizáró előírást arra vonatkozóan, hogy egyidejűleg több kifizető is érvényesítse ugyanazon munkavállalóra tekintettel a kedvezményt, amit megerősít az adóhatóság igazolása is.Mindezek alapján – álláspontunk szerint – mindkét foglalkoztató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Nyugdíjas megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Helyesen értelmezi az Mm-tv. rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos azon rendelkezéseit a munkáltató, amely szerint a végleges határozattal rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki jelenleg a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó kedvezményes nyugdíjában részesül, csak addig lehet figyelembe venni megváltozott munkaképességűként, amíg nem tölti be a nyugdíjkorhatárát?
Részlet a válaszából: […] vették figyelembe megváltozott munkaképességű dolgozóként [tehát nem az Mm-tv. 38. § (1) bekezdése a) pontjának a hatálya alá tartozik, és csak a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátás folyósításának a tartama alatt lehetett e szempontból megváltozott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítása házi őrizet alatt

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el, továbbá a letartóztatott, a szabadságvesztést vagy elzárást töltő, valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy.Ezzel párhuzamosan a jogszabály 16. §-a d) pontjának első fordulata alapján szünetel a biztosítás a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette.Ugyancsak szünetel a biztosítás a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszer-intézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a 6. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének f) pontja értelmében az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.Tehát amennyiben a szüneteltetés a hónap egészében nem áll fenn, nem lehet alkalmazni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után

Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
Részlet a válaszából: […] szükséges szolgálati ideje, mind a „nők 40”-hez szükséges jogosultsági ideje tekintetében teljes szolgálati időt és jogosultsági időt szerzett.Ugyanakkor a majdani nyugdíj összegét tekintve kevésbé pozitív a kép, hiszen a heti 1 órás munkaidőhöz valószínűleg alacsony járulékalap kapcsolódik, ami értelemszerűn a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegére is rányomja a bélyegét, amit tovább ront az arányos szolgálatiidő-számítás.A Tny-tv. 39. szakasza értelmében ugyanis, ha a munkaviszonyban álló dolgozó, biztosított havi járulék-alapja nem éri el a minimálbér összegét – ide nem értve az Mt. szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben, valamint a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat –, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.Ez azt jelenti, hogy az érintett az adott évben (vagy ha a jogviszony, illetve e részmunkaidő jogviszony nem áll fenn az év egészében, akkor az adott időszakban) annyi nap szolgálati időt szerez, ahogy a járulék-alapot képező jövedelme aránylik az adott időszakra számítandó minimálbér összegéhez.Az el nem évült időszak vonatkozásában még van némi mozgástér. Az őstermelőként befizetett járulék ezen időszak vonatkozásában visszaigényelhető, illetve a munkaviszony vonatkozásában a bevallott munkabér, illetve ennek közterhei korrigálhatók. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a munkabér visszamenőlegesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa

Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
Részlet a válaszából: […] minimálbér 24-szeresének megfelelő maximum-adóalapot ugyanis csökkenti minden olyan, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem – az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj mellett –, amit az (adóelőleg-)alap számításánál figyelembe kell venni.A CSED és a GYED személyijövedelemadó-köteles,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kivaalap diákszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok esetén

Kérdés: Valóban nem érinti a kivaalapot, ha egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. diákszövetkezeten keresztül diák munkavállalókat alkalmaz?
Részlet a válaszából: […] alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,c) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,d) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
1
2
3