41 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget. Így őt – az osztrák A1-es igazolás birtokában – Magyarországon biztosítottként bejelenteni nem kell, jogviszonyával összefüggésben járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik, illetve esetleges osztaléka is mentes a szociális hozzájárulási adó alól.Mindez azonban nem azt jelenti, hogy e jogviszonya teljes egészében mentes a társadalombiztosítással[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott saját jogú nyugellátásban,– a szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),– egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy– a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.Tehát, ha a kérdésben említett munkavállaló e körbe tartozik, akkor még abban az esetben sem szerezhet további szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet, ha a nyugellátásának folyósítását a Tny-tv. 83/A. szakasza alapján szünetelteti, vagy az a Tny-tv. 83/C. szakasza értelmében szünetel.Egészen más a helyzet, amennyiben nem saját jogú nyugdíjasról, hanem korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyről van szó. Ebben az esetben nem minősül nyugdíjasnak, és ha keresőtevékenységet folytat, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. (Mivel a kérdésben[…]

Részlet a válaszából: […] definícióját kell alkalmazni.Ez alapján pedig (Art. 7. § 38. pont) a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonynak minősül, így a kisadózás lehetőségét – mivel[…]

Részlet a válaszából: […] több kivételt meghatároz, amikor e főszabály nem érvényesül. Ezek közül a kérdéssel összefüggésben az 5. § (1) bekezdésének g) pontját emeljük ki, miszerint nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.Ugyanakkor e rendelkezés a törvény 1. §-ának (9) bekezdése azon előírásával összhangban alkalmazandó, miszerint, adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.Mindezek[…]

Részlet a válaszából: […] tehát a törvény 17/A. szakasza alapján jogszerűen igénybe vett kedvezményt abban az esetben sem kell visszafizetni, ha[…]

Részlet a válaszából: […] kivét, de havonta legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum, míg a szociális hozzájárulási adót a kivét, de havonta legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka után kell lerónia.Mezőgazdasági őstermelőként nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, hiszen a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre, amennyiben más jogviszonyban – ide nem értve a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat – biztosított. Tehát mindaddig, amíg egyéni vállalkozó és/vagy munkaviszonyban áll, mezőgazdasági őstermelőként, nem kell és nem is fizethet járulékot.A teljesség kedvéért jegyezzük[…]

Részlet a válaszából: […] az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelem, a kifizetett év végi részesedés, illetve a prémium és a jutalom kerül beszámításra.)Vonatkozik ez a munkaviszony mellett fennálló egyéb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmekre is.Ugyanakkor a kérdésben foglalt megbízási díj vonatkozásában nem válaszolhatunk egyértelmű igennel.Amennyiben az említett 50.000 forintos megbízási díj teljes hónapra került kifizetésre, akkor nemleges választ kell adnunk.Az 50.000 forintos megbízási díjból származó havi jövedelem ugyanis még a 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén is csak 45.000 forint, amely már 2022-ben sem érte el a havi minimálbér 30 százalékát (200.000×30% = 60.000), tehát az érintett biztosítása e jogviszonyában nem állt fenn, a társadalombiztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. A kérdésben említett hallgató január 15-én államvizsgázott, tehát ezt követően a tanulmányait értelemszerűen nem folytatja.[…]

Részlet a válaszából: […] tulajdonosai egyáltalán nem végeznek munkát a saját cégükben, és még az ügyvezetői feladatokat is egy független, külső személy látja el.Amennyiben viszont a tag személyesen közreműködne, elláthatja a társaság vezetését (a taggyűlés határozata alapján), de dönthet úgy is, hogy csak „egyszerű alkalmazottként” dolgozik a saját cégében. Az ügyvezető a vállalkozások teljes körű, törvényes képviselője, a cég legmagasabb szintű vezetője. A cégvezető általában az operatív irányító, aki minden esetben az ügyvezető által meghatározott keretek között működik. Képviseleti joga és felelőssége is korlátozottabb, kizárólag azokra az ügyekre terjed ki, amelyekre az ügyvezető jogosultságot biztosít számára. A cégvezető tehát az ügyvezető beosztottja.[…]

Részlet a válaszából: […] a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően három évig követelheti a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltását. Ha ezen időszak alatt nem érvényesíti igényét, az elévülés folytán megszűnik a jogérvényesítés lehetősége.Fontos azonban figyelembe venni, hogy az elévülési idő megszakadhat bizonyos esetekben, például, ha a munkáltató elismeri az igényt, vagy a munkavállaló jogi eljárást indít az igény érvényesítésére.Az Európai Unió Bírósága több döntésében is kimondta, hogy a munkavállalók jogos érdekét figyelembe kell venni a szabadság elévülésével kapcsolatban. Különösen fontos a C-214/10. sz. ügy (KHS AG kontra Schulte), amelyben a bíróság megállapította, hogy a munkavállalók nem veszíthetik el automatikusan a ki nem vett szabadságukat, ha nem volt lehetőségük azt megfelelő időben igénybe venni.Továbbá, a C-684/16. sz. ügyben (Max-Planck-Gesellschaft kontra Tetsuji Shimizu) az Európai Unió Bírósága azt is kimondta, hogy a munkáltatónak aktívan ösztönöznie kell a munkavállalókat a szabadság kivételére, és megfelelő tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy milyen következményekkel járhat annak elmaradása. Ha ezt elmulasztja, a munkavállaló nem veszti el automatikusan a szabadságát vagy annak pénzbeli megváltását.A magyar bírósági gyakorlatban a Kúria több döntésében is megerősítette, hogy a munkáltatók kötelesek gondoskodni a szabadság kiadásáról. Például az Mfv.I.10.326/2016. sz. kúriai döntésében, melyben kifejtette, hogy a munkavállaló felperes a 2009-ben esedékes szabadságmegváltási és végkielégítési igényét csak 2014-ben érvényesítette, amely meghaladja az Mt. szerinti hároméves elévülési időt. A bíróság megállapította, hogy az elévülést nem szakította meg jogszerű igényérvényesítés, és az elévülés nyugvására sem volt megfelelő jogalap, „a felperes a korábbi perben, illetve peren kívül sem érvényesített az alperessel szemben szabadságmegváltás- és végkielégítés-különbözet iránt igényt”. A Kúria ezért hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet, amely szerint a követelés elévült.Ez[…]