Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Elegendő, ha decemberben is csak a minimálbér után fizeti meg a járulékot és a szociá-lis hozzájárulási adót egy főállású, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói kivétet egy összegben, decemberben veszi ki, ami kevesebb összeg, mint az egész éves havi minimálbér, amely után a vállalkozó megfizette a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] hónapban, amelyben a kivét összege meghaladja a minimálbért, akkor a kivét, amennyiben alatta marad a minimálbérnek, akkor pedig a minimálbér a járulékalapja.Nincs tehát lehetőség arra (egészen pontosan 2012. január 1-jétől), hogy a korábban minimumként megfizetett járulékalapot a későbbi magasabb összegű kivétnél, vagy a magas összegű kivétből származó járulékalapot a későbbiekben fizetendő minimumjárulék-alapként figyelembe vegyük. Az előzőekben említett 2011. december 31-ig élő „göngyölítéses” járulékmegállapításra – igaz, szűkebb keretek között – csak az átalányadózó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociális-hozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezményt – egyéni vállalkozóként is érvényesítse ugyanezt a kedvezményt.A kedvezmény maximumalapját többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban külön-külön kell megállapítani, azaz az érintett az egyéni vállalkozói jogviszonyában is a havi minimálbér kétszeresének (tehát a 2×266.800 forintnak megfelelő) adóalap után élhet a kedvezménnyel.Ez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló szakértői véleményezése

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató visszamenőlegesen 2024. január 1-jétől a szociálishozzájárulási-adó-kedvezményt, illetve beszámíthatja a rehabilitá-ciós hozzájárulás számítása során azt a dolgozót, aki-nek egy 2024. augusztus 23-ai dátummal ellátott komplex minősítést végző szakértői bizottság véleményezésében foglaltak alapján 50 százalékos össz--szervezeti egészségkárosodása van, minősítése C1, és a véleményben fel van tüntetve, hogy az egészségi állapot 2024. január 1-jétől véleményezhető?
Részlet a válaszából: […] eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték. Ezt figyelembe véve, a munkavállalóval 2024. augusztus 23-tól számolhatnak megváltozott munkaképességű munkavállalóként azzal, hogy az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló felülvizsgálata

Kérdés: Figyelembe veheti a rokkantsági ellátásban részesülő, 50 százalékos egészségi állapottal rendelkező, napi 4 órás munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozót továbbra is megváltozott munkaképességű munkavállalóként a munkáltató, ha a rokkantsági ellátást megállapító határozatban felülvizsgálati időpontként 2024. június hónap szerepel, de a munkavállaló a mai napig nem kapott erre vonatkozóan semmilyen értesítést? A munkavállaló a rokkantsági ellátását 2024. július–szeptember hónapokra vonatkozóan is hiánytalanul megkapta.
Részlet a válaszából: […] értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás került megállapításra, a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig tart.Tehát az újabb felülvizsgálat megtörténtéig az említett munkavállaló figyelembe vehető,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló passzív jogú baleseti táppénze

Kérdés: Jogosult lesz a biztosítás megszűnését követően, passzív jogon a balesetitáppénz-ellátásra az a munkavállaló, aki 2024. szeptember 30-án üzemi balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatóan 2025. januárig keresőképtelen lesz, de 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2024. november 15-től nyugdíjba vonul? A foglalkoztató és a munkavállaló megállapodott a továbbfoglalkoztatásról.
Részlet a válaszából: […] rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.Ezzel párhuzamosan a jogszabály 47. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy nem jár táppénza) a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,b) a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott,c) a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Külföldön élő, távmunkában dolgozó munkavállaló személyi-jövedelemadó-kedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti továbbra is Magyarországon a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét az a munkavállaló, aki a családjával kiköltözött Máltára, és azóta távmunkában dolgozik a magyar munkáltatójánál? A dolgozó a családi kedvezményt kint kapja Máltán, a gyermekei is ott járnak iskolába, a férje Máltán dolgozik, és ezáltal biztosított ő is, a külföldi tartózkodása pedig meghaladta a 181. napot.
Részlet a válaszából: […] jogosult-e, illetve, ha a családi pótlékra már nem jogosult, a jogosultsága korábban legalább 12 évig fennállt-e, így azt kell megvizsgálni, hogy a gyermekek után a családi pótlékra jogosultság hogyan alakul akkor, ha a család Magyarország területéről elköltözik.A Cst. 2. §-ának a) pontja alapján a családok támogatásáról szóló törvény hatálya (többek közt) a Magyarország területén élő magyar állampolgárra terjed ki. A Cst. 35. §-ának (3) bekezdése alapján a családtámogatási ellátás nem szünetel, ha az arra jogosult három hónapot meghaladó időtartamra az Európai Unió tagállamába, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államba távozik, vagy olyan államba költözik, amelynek az állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Nem szünetel az ellátás akkor sem, ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Van valamilyen teendője a foglalkoztatónak a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulékának megfizetése érdekében arra a 30 napos időszakra vonatkozóan, amelyre a munkavállaló Ausztriában végzett mezőgazdasági munka miatt fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet a válaszából: […] biztosítási jogviszonyt létesít, akkor ennek tényét – az Eb-tv. 80. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében – neki kell jelentenie a „Bejelentő lap tajszámmal rendelkező személy részére, aki EGT-tagállamban, Svájcban vagy egyezményes államban biztosított” elnevezésű nyomtatványon az illetékes kormányhivatalnak. Ezt megteheti személyesen, illetve postai vagy elektronikus úton.E bejelentés révén mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól.Amennyiben bejelentési kötelezettségét – az Ausztriában létrejövő biztosítási jogviszonya dacára – elmulasztja, és megfizeti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Tb-kiskönyv megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Minden esetben ki kell tölteni egy kft. által szinte folyamatos megbízással foglalkoztatott szakértők tb-kiskönyvét, azaz az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványát, ha a részükre fizetett havi jövedelem eléri a biztosítási összeghatárt?
Részlet a válaszából: […] bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.A kérdésben – álláspontunk szerint – nem alkalomszerű megbízási jogviszonyokról van szó, hiszen a jogviszony szinte folyamatosan fennáll, tehát a jogszabály alapján az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Egyéni vállalkozó bevétele táppénz alatt

Kérdés: Befolyásolja a bevétel megszerzésének időpontja a táppénzre való jogosultságot annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2025. január 1-jétől – várandósságára tekintettel – táppénzt szeretne igényelni, tevékenységet 2024. december hónapban még végezne, ebben a hónapban számlát is állítana ki 2025. januári fizetési határidőkkel, tehát januárban még folynának be bevételei?
Részlet a válaszából: […] ellátni. Ebből következik, hogy ha a munkáját ellátja (keresőtevékenységet folytat), nem minősül keresőképtelennek, táppénzre sem jogosult. Tehát nem a bevétel megszerzésének időpontja határozza meg a táppénzre való jogosultságot, hanem a keresőképtelenség. Lehet azonban olyan élethelyzet, hogy a napi munkavégzés során lesz beteg a biztosított. Ez esetben ugyanazon a napon keresőtevékenységet is folytatott, és keresőképtelennek is minősül. A táppénz folyósítására az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

CSED- és GYED-jogosultság több jogviszony esetén

Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban álló személy és egyéni vállalkozó, illetve a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző is, bár utóbbi csak akkor, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A Tbj-tv. 9. §-a arról rendelkezik, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személyek biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.A biztosítási jogviszonyok jelen esetben:1. átalányadózó egyéni vállalkozóként 2023. évtől (bár 2024-től heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, de attól még biztosított egyéni vállalkozó);2. munkaviszonyban 2024. április 1-jétől;3. megbízási jogviszonyban 2024-ben, itt azonban a pontos dátumokról nincs információnk.A három biztosításra kötelezett jogviszonya közül csak egyéni vállalkozóként rendelkezik a CSED- és GYED-jogosultság feltételeivel, azaz biztosított, és a gyermek 2024 november hónapban várható születéséhez viszonyítva van a születést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje.A munkaviszonyban bár biztosított, de 2024. október 31-ig csak 214 nap biztosításban töltött ideje van.A megbízási jogviszonyban sem rendelkezik a gyermek születéséig 365 nap biztosításban töltött idővel.A CSED folyósításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy nem jár a CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.A munkaviszonyában,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
4