57 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] adatlap benyújtásával, adószám kérésével tehet eleget. A külföldi vállalkozás a biztosítotti bejelentést a ’T1041INT nyomtatványon teheti meg, míg a foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével megállapított társadalombiztosítási járulékot a havi bevallásban, a ’08INT elnevezésű adatlapon teljesítheti a Tbj-tv. 87. §-ának (7) bekezdése szerinti tartalommal.A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján is teljesítheti. Az Air. szerint az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg [Air. 20. § (1) bekezdés]. Az Air. alapján a külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles, vagy egyébként ilyennel rendelkezik. Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is [Air. 19. § (1)–(2) bekezdés].Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási kötelezettségeket a külföldi vállalkozásnak kellene teljesítenie, azonban ezt elmulasztja, akkor az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot) [Tbj-tv. 87. § (1)–(3), (6)–(7) bekezdés].A külföldi személy bejelentéséhez, illetve az egyéb kötelezettségek teljesítéséhez valóban szükség van magyar tajszámra, amelyet a kormányhivatalnak a biztosítási kötelezettség létrejöttére tekintettel ki kell állítania.Az igénylés elsősorban a munkáltató feladata lenne, de abban az esetben, ha nem tesz eleget – a fent ismertetett – bejelentési kötelezettségének, véleményünk szerint, a foglalkoztatott személy is igényelheti a lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti kormányhivatalnál. Érdemes ebben az esetben a Tbj-tv. fenti rendelkezéseire hivatkozni.Az igényléshez a foglalkoztatónak a „MEGRENDELŐ Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló Hatósági[…]

Részlet a válaszából: […] harmadik országbeli állampolgár, valamint az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – munkát végezhet. A (2) bekezdés azonban kimondja, hogy az (1) bekezdés felhatalmazása nem mentesít a más jogszabályban a munkavégzés kapcsán előírt feltételek – különösen a munkavállalási engedély megszerzése – teljesítése alól.A tartózkodási engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához tehát munkavállalási engedély mindenképpen szükséges. Az engedélyt a munkáltatónak kell megigényelnie, amelyhez mindenképpen rendelkeznie kell érvényes munkaerőigénnyel. Az engedélyezési eljárás részleteit a 445/2013. Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet 15. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor nincs szükség munkavállalási engedélyre a foglalkoztatáshoz (pl. a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez,[…]

Részlet a válaszából: […] bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint– a hontalan.Ez a lehetőség azonban csak abban az esetben áll fenn, ha a természetes személy a járulékfizetési kötelezettsége keletkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén.A természetes személyek a Tbj-tv. 49. §-a alapján megállapodást is köthetnek Magyarországon egészségügyi ellátásra, a minimálbér 50 százalékának megfelelő havi járulékfizetés mellett, azzal, hogy a jogosultság 24 havi járulék megfizetése után nyílik meg. Jelen esetben azonban ez a megoldás sem[…]

Részlet a válaszából: […] felülvizsgálata tárgyában hozott precedensképes ítéletének ismeretében értékelhető, melyben a Kúria az 1977 és 1991 között a volt Szovjetunió felbomlása után, annak területén létrejött Kazah Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban töltött idő szolgálati időbe való beszámíthatóságáról hozott döntést.A Kúria Kfv.37759/2018/15. számú ítélete a társadalombiztosítás rendszerén túlmutatóan jogdogmatikai megközelítésben vizsgálta, milyen mértékben követte a magyar jogalkotás az egyezményben részes fél, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége felbomlását.A kúriai döntés tartalmazza, hogy a hivatkozott ítéletet megelőzően olyan ügy, melyben az 1991. december 30. napján megszűnt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége volt tagköztársaságai területéről áttelepült személyek nyugellátással kapcsolatos igénye az egyezmény felmondása, vagy a másik fél általi nem alkalmazása, illetve jogutódlás hiánya miatti elutasítása okból lett elutasítva, nem került a Kúria elé.Ennek feltételezhető oka, hogy a társadalombiztosítási szervek az egyezményt a volt Szovjetunió területén létrejött utódállamokból áttelepülő igénylők esetében 2016. évig széles körben alkalmazták.A változás a 2014. december 3-án kelt, a Kazah Köztársaság Budapesti Nagykövetsége által a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak küldött diplomáciai jegyzékkel vette kezdetét, mely okirattal közölte, hogy a Kazah Köztársaság nem részese a Bécsi Konven-ciónak, és nem hozott döntést vagy intézkedést annak a szándékának a kifejezésére, hogy az egyezményt magára nézve kötelezőnek ismeri el.Az erről szóló értesülést követően az eljáró hatóságok és a munkaügyi bíróság is a megküldött diplomáciai jegyzék alapján azt az álláspontot képviselte, hogy nem ismerhető el szolgálati időként a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége felbomlását követően, annak területén társadalombiztosítás hatálya alatt létesített munkaviszony.A Kúria megállapította, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megszűnése óta Magyarországon olyan jogszabályhely, vagy más állami aktus, amelyből az egyezménnyel érintett, a Kazah Köztársaság területéről Magyarországra áttelepülő igénylők és a kérelmeiket elbíráló jogalkalmazó szervek az egyezmény alanyaiban történt változásról, módosulásról értesülhettek volna, a jogalanyok számára megismerhető módon közzétételre nem került.A Kúria az ítéletében hangsúlyozta, hogy az egyezmény által biztosítani kívánt szociális biztonságot szolgáló jogok érvényesítéséhez, vagy ellenkezőleg, e jogosultságok módosításához és megszüntetéséhez is szükséges, hogy az állam gondoskodjék az alapul szolgáló megállapodások és az azokban történt változások belső jogban való, alkotmányjogi szempontok szerint jogszabályban történő kihirdetéséről.A szolgálati idő elismerésére irányuló kérelmét az ügyben érintett munkavállaló egy Magyarországon kihirdetett, az egyezmény megerősítő okiratainak[…]

Részlet a válaszából: […] elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni a lakóhely szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szakegységéhez.E bejelentés mentesít a magyarországi egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, mivel ez magyarországi biztosítási jogviszony hiányában terhelné őt, hiszen hazai lakcímét megtartja, és társadalombiztosítási szempontból továbbra is belföldinek minősül.Ugyanakkor fontos tudni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését jogszerűen nem teljesítheti, ugyanis ezt kizárja, hogy valamely egyezményes országban fennálló biztosítással rendelkezik.Az említett biztonsági egyezmény az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban nem tartalmaz előírásokat. Így e biztosítás alapján idehaza nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, annak esetleges igénybevétele esetén a díját meg kell fizetnie, és az ausztrál biztosítótól kérheti a megtérítését.Ami a nyugdíjbiztosítást illeti: a magyar nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges. Csak ennek hiányában kerül figyelembevételre az Ausztráliában szerzett szolgálati idő, de a magyar nyugdíj összege ebben az esetben az idehaza szerzett kereseti adatok alapján a magyar szolgálati idő arányában kerül megállapításra.A majdani ausztrál nyugdíj az ottani szabályok[…]

Részlet a válaszából: […] külföldön kiállított bizonylatok elszámolhatósága kapcsán figyelemmel kell lenni a számviteli törvény szabályaira. Az Szt. 165. §-ának (2) bekezdése alapján: „A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.” A számviteli szabályok a bizonylatok elszámolhatóságánál a külföldi partner által kiállított bizonylat esetén nem várnak el a magyar jogszabályoknak megfeleltethető bizonylatot, elégséges, ha a rendelkezésre álló bizonylat alapján, pl. a nyugta, utazási jegy az adott gazdasági műveletet érintő adatok megállapíthatóak.[…]

Részlet a válaszából: […] nem vonatkozik.Amennyiben a munkavállaló az adott jogszabályban előírt feltételeknek megfelel (tehát az Mm-tv. 22. szakasza és a Szocho-tv. 13. szakasza szerint is megváltozott munkaképességű személynek minősül), akkor mindkét kedvezmény alkalmazható vele kapcsolatban, és – ezt kizáró előírás híján – „A” és „B” vállalkozás egyaránt élhet utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel,[…]

Részlet a válaszából: […] egyéni vállalkozóként havi minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli. Ennek június havi alapja 266.800/30×16 = 142.293, míg szeptember havi alapja 266.800/30 = 8893 forint. (Az ügyvezetői tevékenység esetében a minimumkötelezettség meghatározásánál a minimálbérből, és nem a garantált bérminimumból kell kiindulni.)Szeptember 2-tól viszont – nappali tagozatos hallgatói jogviszonyára tekintettel – nem kell társas vállalkozóként minimumkötelezettséget teljesítenie.A másik lehetőség, hogy nem tulajdonos ügyvezetőről van szó. Ebben az esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a megbízásra vonatkozó szabályok [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja] szerint kell elbírálni, ami azt jelenti, hogy 0 forintos megbízás esetén nem keletkezik semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség.Ugyanakkor ebben az esetben mezőgazdasági őstermelőként július 1-jétől biztosított.(Zárójelben jegyezzük meg, hogy ezt nem befolyásolná az a helyzet sem, ha megbízási[…]

Részlet a válaszából: […] előírást, amely kimondaná, hogy – a törvényi feltételeknek megfelelő – megváltozott munkaképességű munkavállalót csak egy foglalkoztatónál lehet figyelembe venni megváltozott munkaképességű munkavállalóként. Ami a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt illeti: a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti kedvezménnyel pedig már a szeptember havi adóalap tekintetében is élhet az „A”[…]

Részlet a válaszából: […] társadalombiztosítási járulék mellett a nyugdíjjárulékból érvényesítse.Erre azonban jelen esetben nincs mód, hiszen főszabály (Tbj-tv. 34. §) értelmében családi járulékkedvezményt csak biztosított személy érvényesíthet.A kérdésben[…]