18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 18 Vállalkozás bányász dolgozók részére járó keresetkiegészítés mellett
Kérdés: Egyéni vállalkozása megindítása után kaphatja továbbra is a korábban bányászként megszerzett keresetkiegészítést a magánszemély?
3. cikk / 18 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
4. cikk / 18 Bérgarancia
Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
5. cikk / 18 Egyéni vállalkozás bányászok részére járó keresetkiegészítés mellett
Kérdés: Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?
6. cikk / 18 Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
7. cikk / 18 Bányászok keresetkiegészítése
Kérdés: Valóban nem jogosult a bányászok keresetkiegészítésére az a személy, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat? Milyen lehetőségei vannak annak a személynek, akinek a kérelmét elutasították?
8. cikk / 18 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
9. cikk / 18 GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető után abban az esetben, ha semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében? Változik a helyzet akkor, ha a társaságnak két ügyvezetője van, mindketten önálló cégjegyzési joggal rendelkeznek, és a másik látja el az ügyvezetői teendőket?
10. cikk / 18 -Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése
Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munkaviszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.