9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
2. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló két munkaviszonya
Kérdés:
Figyelembe veheti mindkét vállalkozás a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki egyidejűleg kettő – azonos tulajdonosi körrel rendelkező – kft.-nél áll heti 20-20 órás munkaviszonyban? Élhet vele kapcsolatban mindkét vállalkozás a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
3. cikk / 9 Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés:
Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
4. cikk / 9 Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka
Kérdés: Kaphatnak fogyatékossági támogatást is egy cég megváltozott munkaképességű munkavállalói, akik közül sokan gyengénlátók, és a vakok személyi járadékában már részesülnek?
5. cikk / 9 Rehabilitációs Kártyával rendelkező munkavállaló
Kérdés: Elegendő bemutatni a Rehabilitációs Kártyát, és nyilvántartásba venni az adatait, vagy a foglalkoztatónál kell tartani a kártyát abban az esetben, ha egy rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalót figyelembe szeretnének venni létszámot csökkentő főként a rehabilitációshozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség megállapításánál?
6. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás összegének csökkentése szempontjából megváltozott munkaképességűként az a munkavállaló, aki az OTF Orvosszakértői Intézet által kiállított szakvéleménnyel rendelkezik, amely 1993-ban az 53/1992. Korm. rendelet alapján került kiállításra, és végleges állapotot rögzít?
7. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállalók
Kérdés: Figyelembe vehetők a rehabilitációs hozzájárulás számításánál azok a munkavállalók, akiket megváltozott munkaképességűként tart nyilván a cég, de sem új igazolást, sem rehabilitációs kártyát nem tudnak bemutatni? Az egyik munkavállalótól egy két évnél régebbi igazolást kapott a cég, amely szerint a munkaképesség csökkenése 10 százalék, és állapota végleges, a másik rehabilitációs ellátást kap, de nincs újabb papírja.
8. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállalók
Kérdés: Figyelembe lehet-e venni megváltozott munkaképességű munkavállalóként a cukorbeteg, az asztmás vagy a magas vérnyomással, illetve szívproblémákkal rendelkező munkavállalókat a rehabilitációs hozzájárulás összegének kiszámításánál?
9. cikk / 9 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Foglalkoztatható-e korlátlanul az a 100 százalékosan rokkant, 25. életévét még be nem töltött fiatalember, aki rokkantsági járadékot, valamint emelt összegű családi pótlékot kap? Figyelembe kell-e venni a rokkantsági járadék összegét a havi bérszámfejtésnél, mint adóterhet nem viselő járandóságot, valamint a foglalkoztatás figyelembe vehető-e a rehabilitációs járadék megállapítása során?
