21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Külföldről hazatérő személy tajszáma
Kérdés: Mikor érvényesítik újra a korábban külföldön biztosított személy tajszámát, ha hazaérkezése után bejelentette a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, de az Eb-tv.-ben előírt igazolásokat nem tudta bemutatni, így annak hivatalból történő beszerzése jelenleg folyamatban van? Igénybe tudja venni az egészségügyi ellátásokat az eljárás lezárása előtt?
2. cikk / 21 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
3. cikk / 21 GYED-jogosultság külföldi biztosítási előzmény esetén
Kérdés: Jogosult lesz GYED-re az a kismama, aki 2018. szeptember 1-jétől 2020. szeptember 20-ig Nagy-Britanniában volt biztosított, majd 2020. október 1-jétől 2021. március 7-ig nem rendelkezett biztosítási jogviszonnyal, és 2021. már-cius 8-tól kezdett dolgozni jelenlegi munkahelyén? Munka mellett folyósítható számára az ellátás?
4. cikk / 21 Parkolási igazolvány
Kérdés: Milyen feltételekkel kaphat ingyenes parkolásra jogosító igazolványt az a személy, akit leszázalékoltak, mert egy baleset miatt nagyon nehezen tud járni?
5. cikk / 21 GDPR
Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
6. cikk / 21 Meghatalmazás adóhatósági eljárások során
Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
7. cikk / 21 Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
8. cikk / 21 Német munkaviszony beszámítása a szolgálati időbe
Kérdés: Beleszámít a nyugdíjba a 2011 óta Németországban hivatalosan, bejelentve letöltött munkaviszony időtartama egy 1953. december 30-án született személynek, aki 2017-ben igénybe kívánja venni az ellátást? Az igénylő 1968-ban volt ipari tanuló, és 1971-től dolgozik, de volt ebben az időszakban kb. két év, amikor nem volt munkája, ezért a Magyarországon szerzett szolgálati idő kb. 38 év.
9. cikk / 21 1960-ban született nő
Kérdés: Mikor kérheti a nyugdíja megállapítását egy 1960-ban született nő, aki Magyarországon a szakmunkásképző iskola beszámításával 21 év, Ausztriában pedig 20 év szolgálati idővel rendelkezik, és egy gyermeket szült? Jogosult lesz a nők kedvezményes nyugdíjára? Beszámítható a 40 év szolgálati időbe a szakmunkásképző iskola?
10. cikk / 21 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?