4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Tartósan keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
2. cikk / 4 Munkavállalói járulék
Kérdés: 2009. január 1-jétől valóban le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot a betegszabadságra járó díjazásból, a végkielégítésből, jubileumi jutalomból, szabadságmegváltásból, újrakezdési támogatásból, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése idejére járó díjazásból viszont nem, mivel azok után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni? Nyugdíjas munkavállalótól le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot?
3. cikk / 4 Munkaadói és munkavállalói járulék alapja
Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
4. cikk / 4 Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?