9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ügyvezető folyamatos határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Tekinthető határozatlan idejűnek a vezető állású munkavállaló munkaviszonya abban az esetben, ha húsz év óta folyamatosan egymást követő határozott idejű munkaszerződések alapján látja el egy kft.-ben az ügyvezetői munkakört? Összeadódnak ebben az esetben az egymást követő határozott idejű munkaviszonyok? Milyen feltételekkel szüntetheti meg a munkaviszonyt ebben az esetben a munkáltató, illetve a munkavállaló?
2. cikk / 9 GYES-en lévő kilépő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki jelenleg GYES-en van, és fel akar mondani? A munkavállaló 1999. február 8-án lépett be a munkáltatóhoz, 2004. augusztus 10-ig betegszabadságon, augusztus 11-től 2005. január 3-ig táppénzen volt, majd megszülte első gyermekét 2005. január 4-én, amely időponttól TGYÁS-ban részesült 2005. június 20-ig, majd GYED-et kapott 2006. november 30-ig. 2006. december 1-jén ikrei születtek, akik után 2007. május 17-ig TGYÁS-ban, 2008. december 1-jéig GYED-ben részesült, és 2008. december 2-től jelenleg is GYES-en van. Meghosszabbítja-e a munkaviszony időtartamát a pénzben megváltott, ki nem vett szabadság ideje? Hogyan kell elszámolni a felmondási időt, a szabadságot, illetve a szabadságmegváltást ebben az esetben?
3. cikk / 9 1952-ben született közalkalmazott
Kérdés: Mikor kezdheti meg a felmentési idejét az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az az 1952. október 4-én született közalkalmazott, aki 1967. december 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, amelyből 20 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 5 év a jelenlegi munkahelyén? Milyen juttatásokra lesz jogosult a munkavállaló egy esetleges munkáltatói felmondás esetén?
4. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállaló felmondása
Kérdés: Van-e felmondási ideje a nyugdíjas munkavállalónak, és ha igen, jár-e fizetés, illetve végkielégítés erre az időszakra?
5. cikk / 9 Nyugdíjba vonuló munkavállaló felmondási ideje
Kérdés: Jár-e felmondási idő, és ha igen, mennyi annak a 2008. december 9-től előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló személynek, aki 12 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén középvezetőként?
6. cikk / 9 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
7. cikk / 9 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
8. cikk / 9 Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései
Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
9. cikk / 9 Végkielégítés emelkedése
Kérdés: 1974 májusában belépett dolgozó munkaviszonyát munkáltatója 2005 márciusában rendes felmondással kívánja megszüntetni. A munkavállaló 2006 augusztusában előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Vonatkozik-e a jelenleg 56 éves munkavállalóra a "védett kor" a végkielégítés tekintetében, és átváltható-e a végkielégítés munkaviszonyra? A munkavállaló és a munkáltató is megfizeti a közterheket.
