Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...is érvényesítheti. Amennyiben tehát az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért/garantált bérminimumot köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Beszámíthatja a korábban befizetett közterheket csökkentő tételként egy biztosított egyéni vállalkozó, aki az év első felében nem rendelkezett bevétellel, de a minimumközterheket megfizette, a 3. negyedévtől azonban nagyobb összegű bevételei folynak be, így lehetősége lesz nagy összegű kivétek elszámolására?
Részlet a válaszából: […] A biztosított és többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozó esetében a minimális szociális-hozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségnek havi szinten és nem havi átlagos szinten kell eleget tenni.Ez azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adó alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. Magasabb összegű járulékalap vállalására – tényleges jövedelem híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nyilván kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő (tehát nem nyugdíjas), többes jogviszonyban nem álló, és nappalirendszerű képzésben részt nem vevő egyéni vállalkozóról van szó. A Tbj-tv. 29. §-a értelmében a fenti körbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?
Részlet a válaszából: […] ...már említett jogszabályi hely 29/A. § (1) bekezdésea többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású, eva hatálya alá tartozó egyénivállalkozó járulékalapját – főszabályként – havi 131 ezer forintban határozzameg.Ennél magasabb járulékalap után akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...órás foglalkoztatás (vagy közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulmányok) mellett folytató "evás" egyéni vállalkozó járulékalapja – a Tbj-tv. 29/A §-ának előírásainak megfelelően – az eva alapjául szolgáló jövedelem 4 százaléka....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékalapja eltér ugyan a nem evás társaiétól, de esetében ugyanúgy jelentősége van annak, hogy főfoglalkozásúnak, többes jogviszonyban állónak vagy esetleg kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.