14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Munkaerőpiacra lépők
Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
2. cikk / 14 Ekho választása
Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a munkaviszonyából származó jövedelmére egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég munkavállalója, ha a tevékenysége megfelel a feltételeknek? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a választás a kiva alapját?
3. cikk / 14 Fizetési kedvezmények
Kérdés: Valóban van arra lehetőség, hogy a pandémia idején nehéz helyzetbe kerülő cég felhalmozott tartozásait elengedje az adóhatóság? Milyen feltételekkel kérhető az elengedés?
4. cikk / 14 Mentesített vállalkozás
Kérdés: A 485/2020. Korm. rendelet alapján járó mentesítést hogyan kell alkalmazni azoknak a munkavállalóknak a vonatkozásában, akik a rendelet és annak változásai hatálybalépését követő hónapokban léptek be egy éttermi vendéglátás főtevékenységet folytató munkáltatóhoz? Lehetséges, hogy a decemberben és februárban belépett új munkavállalók után meg kellett fizetni a szociális hozzájárulási adót, majd márciustól utánuk is jár a mentesség, az áprilisban belépő új munkavállalóra pedig nem érvényesíthető? Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok esetében a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség végig fennáll? A kiva hatálya alá tartozó cég mely hónapokban mentesül a kisvállalati adó alól a társas vállalkozó vonatkozásában, valamint a rendelet és annak változásai hatálybalépését követően belépett munkavállalók esetében?
5. cikk / 14 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
6. cikk / 14 Fizetési kedvezmények
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a vállalkozásnak, amely a veszélyhelyzet ideje alatt teljesen felélte a tartalékait, és mostanra jelentős köztehertartozást halmozott fel? Van valamilyen halasztás vagy méltányosság ebben az esetben?
7. cikk / 14 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
8. cikk / 14 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
9. cikk / 14 Részletfizetés veszélyhelyzet alatt
Kérdés: Vonatkozik a fizetési moratórium azokra a cégekre, amelyek már a járvány előtt is likviditási nehézségekkel küzdöttek, és ezért részletfizetést kértek, de a kialakult veszélyhelyzet miatt átmenetileg nem tudják fizetni a részleteket? Amennyiben a moratórium nem vonatkozik ezekre a cégekre, kérhetnek újabb méltányosságot a NAV-tól?
10. cikk / 14 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?