91 cikk rendezése:
11. cikk / 91 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
12. cikk / 91 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?
13. cikk / 91 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
14. cikk / 91 1961-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
15. cikk / 91 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Hogyan lehet az, hogy egy 1955. július 13-án született nőnek 41 év szolgálati ideje van, de a nyugdíj-biztosítási igazgatóság által visszaigazolt jogviszonya csak 35 év? Milyen jogszabály alapján nem vettek figyelembe 3 év munkanélküli-járadékon töltött, valamint 2 év ledolgozott időt, illetve hogyan igazolható ez az időszak? Igényelhető ennek ellenére a nők kedvezményes nyugdíja a 35 év jogviszony alapján csökkentett összegben, hiszen a tényleges szolgálati idő 41 év, és a kérelmező előreláthatólag már nem tud több időt szerezni?
16. cikk / 91 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
17. cikk / 91 Táppénzben részesülő kisadózó egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetnie annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki 2014. február 8-tól 2015 januárjáig keresőképtelen volt és táppénzben részesült, ezért a tételes adót 2014-ben csak január hónapra fizette meg, ennek ellenére az év folyamán kibocsátott néhány számlát, tehát bevétele keletkezett? A vállalkozó munkavállalót semmilyen jogviszonyban nem foglalkoztat.
18. cikk / 91 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
19. cikk / 91 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
20. cikk / 91 Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása
Kérdés: Szünetel a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása abban az esetben, ha nem kötelezett a havi 50 ezer forintos kata megfizetésére?
