9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
2. cikk / 9 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
3. cikk / 9 Polgármester nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíj megállapítását a megbízatása megszüntetése nélkül egy 1954-ben született főállású polgármester, aki 2017. decemberben eléri a nyugdíjkorhatárt? Elláthatja majd a polgármesteri feladatait a továbbiakban az öregségi nyugdíj mellett?
4. cikk / 9 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
5. cikk / 9 Kft. "tevékenységének szüneteltetése"
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. szünetelteti a tevékenységét?
6. cikk / 9 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
7. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
8. cikk / 9 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása
Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
9. cikk / 9 Munkaügyi ellenőrzés lehetséges szankciói
Kérdés: Milyen jogosultságai vannak a munkaügyi ellenőröknek, illetve milyen következményekkel járhat a munkaügyi ellenőrzés?
