Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthető, ha a magánszemély összes nem önálló és önálló tevékenységből származó jövedelme – ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját –, valamint nyugdíj és más hasonló, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell teljesíteniea) a kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,b) az egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, ésc) a Tbj-tv. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.– A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem, különösen a vállalkozó jövedelem és vállalkozói osztalékalap, átalányadó-alap, a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...1 százalékra csökken. Aminimálbér dupláját meghaladó járulékalap után továbbra is 3 százalék munkaadóijárulékot kell fizetni.Vállalkozói járulékot érintő változások2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig terjedőjárulékalapig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Óvodában elhelyezett gyermek után járó GYES

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is a GYES-t az az egyedülálló édesanya, aki visszament dolgozni, és gyermekét óvodában helyezte el?
Részlet a válaszából: […] ...ésszerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányulótevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként,illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott – személyes közreműködéstigénylő – tevékenység....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...azidevonatkozó Tbj-tv. tételesen sorolja fel ezen személyek körét, így példáulugyanúgy biztosítottnak minősül az egyéni és társas vállalkozó, illetőleg amegbízott stb. személy, aki járulék fizetésére kötelezett.A 180 napos biztosítási idő számításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] ...a fentiek alapján a foglalkoztató mentesül, hiszen azt az illetményt kifizető honvédelmi szervek fizetik meg. Az a társas, illetőleg egyéni vállalkozó, akit tartalékos katonai szolgálatra behívtak, mentesül a járulékminimum-fizetési kötelezettség alól, az ő esetükben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Tartalékos katonai szolgálat alatti kötelezettségek

Kérdés: Egy dolgozót tartalékos katonai szolgálatra hívnak be. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében, tehát a jelzett időszakban a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg munkaviszonyát.Amennyiben egyéni vagy társas vállalkozóról van szó, a szolgálat tartama alatt nincs vele kapcsolatban minimumjárulék-fizetési és tételes ehofizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.