Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] Nem tiltja jogszabály, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyt létesítsen a férje egyéni vállalkozásában. Noha részmunkaidős jogviszonyról van szó (a minimálbért el nem érő keresettel), ennek ellenére a 179 nap biztosításban töltött idővel megszerzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki 2020. december hónapban számolta el az éves kivétet? Amennyiben nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, akkor az érintett nem lesz jogosult a nyugdíjemelésre sem?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2020. július 1-jétől nem köteles semmilyen járulék fizetésére sem. Így az a kivét, amely december hónapban kerül elszámolásra (ebben az esetben vonatkozási időszakról nem beszélhetünk), mentes mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a szerződő és díjfizető a társas vállalkozás, a biztosított, valamint a kedvezményezett a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó. A jövedelmet a biztosított magánszemély szerzi meg, mégpedig a díjfizetés időpontjában. A megszerzett jövedelem nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege

Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
Részlet a válaszából: […] A kérdés a jelenleg hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok egyik ellentmondására hívja fel a figyelmet, miszerint a rendszer jobban „jutalmazza” a magasabb járulékalapot, mint a szolgálati időt. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az életpályája jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi jövedelem, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozások, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében nagy valószínűséggel vezető tisztségviselőként társas vállalkozónak minősül, amely alapján legalább az egyik cégben biztosítási és ezzel együtt járulékfizetési kötelezettség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...kötve.A keresetvizsgálat alapja a biztosítással járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...nem tiltja, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó személyek vállalkozást működtessenek.A Spanyolországban tanuló magyar egyéni vállalkozó esetén a magyar társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban leírtak szerint.A Tbj-tv. 31. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, társas vállalkozónak minősül, kivéve azt az esetet, ha a társaságban tagként személyesen közreműködik, és ez alapján már egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
1
2
3
5