Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] ...illetve azok az özvegyi nyugdíjban részesülő személyek, akik az irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...minimálbért.A Tbj-tv. a hivatkozott Szja-tv.-től eltérően arról rendelkezik, hogy a közterhek alapja a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság beltagja a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szerződés szerinti munkabér

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság kezdőnapjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,– egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér),– a Tbj-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.A főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, ami azt jelenti, hogy a 2014 óta fennállt vállalkozás megalapozhatja a két éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában az édesanya megfelel ezeknek a feltételeknek, akkor jogosult lesz a csecsemőgondozási díjra.Ha az édesanya kisadózó egyéni vállalkozóként igényli az ellátásokat, akkor a CSED alapja havi 50 000 forint tételes adó fizetése mellett jelenleg havi 102 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

GYES-ben részesülő ügyvezető szülése

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
Részlet a válaszából: […] ...ha tulajdonos tag, akkor ügyvezető státuszára tekintettel – a Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 5. alpontja értelmében – társas vállalkozónak minősül, és havi minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli, hiszen munkaviszonyában a foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...többes jogviszonyban álló vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának elbírálása, a járulék és egyéb közterhek megállapítása a legtöbb esetben fejtörést okoz az érintetteknek. Különösen akkor, ha – mint jelen esetben is – több jogszabály alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettek.Nem így a tulajdonos tag, aki ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül, és – mivel megszűnt a munkaviszonyában a heti 36 órát elérő foglalkoztatása – havi minimális adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...tagállamban párhuzamos tevékenykedő személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák.A több tagállamban párhuzamosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
1
2
3
4