11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
2. cikk / 11 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
3. cikk / 11 Jogviszonyok visszamenőleges rendezése
Kérdés: Mit tehet a rokkantsági ellátása érdekében az a személy, aki 2015 októberében megszüntette a jogviszonyát, és kérte rokkanttá nyilvánítását? Egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra lenne jogosult, de a kérelmét elutasították, arra való hivatkozással, hogy vállalkozóként keresőtevékenységet folytat. Az érintett személy valóban rendelkezik egy egyéni vállalkozással, de nem folytat tevékenységet, egészségi állapota miatt nem is tudna dolgozni, visszamenőlegesen viszont nem tudja megszüntetni a jogviszonyát, így az október és március közötti 6 hónapban teljesen ellátatlan marad.
4. cikk / 11 Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
5. cikk / 11 Baleseti táppénzben részesülő mezőgazdasági őstermelő járuléka
Kérdés: Mentesül a 14 százalékos járulék megfizetése alól a mezőgazdasági őstermelő, ha munkaviszonyára tekintettel baleseti táppénzben részesül?
6. cikk / 11 Mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége
Kérdés: Figyelembe lehet-e venni kieső időként annak a mezőgazdasági őstermelőnek a betegséggel töltött napjait, akinek az elmúlt évi bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, így pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ezért táppénzre sem jogosult? Csökkenthető-e a járulékalap a táppénzes utalványon igazolt napokkal arányosan?
7. cikk / 11 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
8. cikk / 11 Főállású anya személyes közreműködése
Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
9. cikk / 11 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
10. cikk / 11 Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején
Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
