Kisadózó vállalkozó kedvezménye

Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
Részlet a válaszából: […] ...[Kata-tv. 2. § 8. pontjának g) alpontja] értelmében nem főállásúnak minősül az a kisadózó, aki emellett egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat. Nincs tehát mód arra, hogy a vállalkozó választása szerint határozza meg a főállását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó

Kérdés: Továbbra is főfoglalkozású kisadózónak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherviselést választotta, és az egyéni vállalkozása mellett alapított egy egyszemélyes kft.-t is, amelyben heti néhány órás munkaviszony keretében működik közre?
Részlet a válaszából: […] ...viszont, ha az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében végzi, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak tekintendő, és túl azon, hogy emiatt a kft.-ben havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Végezheti a teendőit a továbbiakban "0" forintos megbízási díj ellenében, járulékfizetés nélkül egy kft. ügyvezetője, aki jelenleg munkaviszonyban, teljes munkaidőben látja el a tevékenységet, és emellett egy kisadózó betéti társaság főállásúnak nem minősülő tagja? 2018. január 1-jétől az érintett főállású kisadózóként szeretne biztosítottá válni a kedvezőbb közteherfizetés miatt.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a kft. tulajdonos tagjáról van szó, akkor mindössze annyi történik, hogy nem heti 36 órát elérő munkaviszonyára, hanem társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel minősül nem főállású kisadózónak a betéti társaságban.A kft. ügyvezetésre jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Igen, a feltételezés helyes. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának f) alpontja értelmében az a kisadózó, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota nem több, mint 50 százalékos, nem főállásúnak tekintendő.A nem főállású kisadózónak meg kell ugyan fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a társaságban a minimumjárulékokat egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki önkéntes döntése alapján havi 75 ezer forint tételes adót fizet, tehát havi 136 ezer forintos ellátási alappal rendelkezik, és közben egy kft. személyesen közreműködő tagja lett?
Részlet a válaszából: […] ...gyakrabban hangzik el, nevezetesen, hogy a magasabb összegű tételes adó választása mentesít-e a párhuzamosan fennálló egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban a havi adó- és minimálisjárulék-fizetési kötelezettség alól.A kérdésre nem adható egyértelmű válasz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...venni a kereseti korlát számítása során.A kereseti korlát esetleges túllépését egyébként az ONYF honlapjáról letölthető "Bejelentés vállalkozói tevékenység fennállásáról és az ellátás folyósítása alatt elért keresetről, ha az ügyfél nyugellátásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Ellátások kisadózó egyéni vállalkozó 6 millió forintot meghaladó bevétele után

Kérdés: Hogyan kerül ellátási alapként figyelembevételre a kisadózó egyéni vállalkozóként elért 6 millió forintot meghaladó bevétel után megfizetett 40 százalékos adó? Hogyan kell beszámítani ezt az összeget a minimálbér 18-szorosa szerinti kereseti korlátba?
Részlet a válaszából: […] ...mint kereseti korlátra, ami azt jelenti, hogy vagy öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozóról, tehát nem főállású kisadózóról van szó, vagy pedig korhatár előtti ellátásban (szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Nem főállású kisadózó kereseti korlátja

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő társas vállalkozóként valóban saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, s utána a kisadózó vállalkozás havi 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.