47 cikk rendezése:
1. cikk / 47 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 47 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
3. cikk / 47 Nyugdíj újraszámítása
Kérdés: Kérheti a nyugellátás összegének újraszámítását az a munkavállaló, aki több mint 3 éve öregségi nyugdíjas, és e mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? A munkavállaló munkabére nagyon magas, ezért úgy véli, hogy az újraszámítással jelentősen növekedhetne a nyugellátása összege.
4. cikk / 47 Nyugdíjas közalkalmazott kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan számít bele a kisadózó vállalkozásból származó jövedelem a kereseti korlátba egy nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, akinek a nyugellátása szünetel?
5. cikk / 47 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
6. cikk / 47 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
7. cikk / 47 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege
Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
8. cikk / 47 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
9. cikk / 47 Megbízási díj számfejtése
Kérdés: Teljes hónapra egy összegben, vagy a teljesített napokra vonatkozóan részletekben kell elszámolni a megbízási díjat abban az esetben, ha egy szabadfoglalkozású egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat több munkavállalót, akik nem dolgoznak a hónap minden napján, illetve minden munkanapján, sőt az is előfordul, hogy a hónapban csak 1-2 napon végeznek munkát? A megbízási díj számfejtésére minden esetben a tárgyhónapot követő hóban kerül sor.
10. cikk / 47 Mezőgazdasági őstermelő járulékai
Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?