Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a szerződő és díjfizető a társas vállalkozás, a biztosított, valamint a kedvezményezett a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó. A jövedelmet a biztosított magánszemély szerzi meg, mégpedig a díjfizetés időpontjában. A megszerzett jövedelem nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az ezekhez fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték.Felhasználói szerződés egyéni vállalkozóval és társas vállalkozással is köthető. Ebben az esetben a kifizetőnek nem kell közterheket megállapítani, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés második felével. Az adószámos magánszemély – noha vállalkozói tevékenységet folytat – nem minősül egyéni vállalkozónak, így saját maga után nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Amennyiben jövedelme kifizetőtől származik, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...1 százalékra csökken. Aminimálbér dupláját meghaladó járulékalap után továbbra is 3 százalék munkaadóijárulékot kell fizetni.Vállalkozói járulékot érintő változások2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig terjedőjárulékalapig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a részére túlvonás miattvisszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatásijárulékról.A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévetkövető év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie, és milyen bevallásokat kell elkészítenie annak a szabadfoglalkozású műszaki tervezőnek, aki megbízási szerződés alapján dolgozik egy cégnél, a 10 százalékos költséghányad-elszámolást választotta, és nincs főfoglalkozása? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a megbízónak?
Részlet a válaszából: […] ...Aszabadfoglalkozású személy, mint adószámos magánszemély, bár adókötelesbevételszerző tevékenységet végez, nem minősül egyéni vállalkozónak. Azadószámos magánszemélyt a jogszabályok nem definiálják, de ha az egyénivállalkozó törvényi fogalmából indulunk ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...kizáróan járulékalapot képező jövedelemnek isminősül. Az általános szabályok szerint a társas vállalkozás a biztosítotttársas vállalkozó után a részére a személyes közreműködésre tekintettelkifizetett (elszámolt) járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Magántervezői tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ csak a kifizető és tervezőközött fennálló jogviszony ismeretében lehetne adni. Ennek hiányában alegvalószínűbb lehetőségek mindegyikét meg kell említenünk:Munkaviszony esetén a kifizetőt 29 százaléktársadalombiztosítási és 3 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezető a társaságban meghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik, megbízás helyett csak társas vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket. Ekkor a járulékmértékek szintén ugyanezek lennének, ám a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködése magyarázza, vagyis ennek díjazásaként fogható fel, úgy az általános szabályok szerint, mint biztosított társas vállalkozó részére kiosztott, járulékalapot képező tagi jövedelemnek kell tekinteni, és a járulékokat – társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
2