12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Jogosultság rehabilitációs ellátásra keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó mindenben eleget tegyen a törvényi előírásoknak, és a számára legkedvezőbb módon lehessen jogosult az őt megillető ellátásokra is? Egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó 2023. október 25. óta folyamatosan kórházi ápolás alatt áll, és ez az állapot előreláthatóan még hosszú ideig fennáll, időközben azonban 85 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, így rehabilitációs ellátásra is jogosulttá vált. Meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozást annak érdekében, hogy ne legyen jogosult táppénzre, és így megigényelhesse a rehabilitációs ellátást? A rehabilitációs ellátás igénylése során az ügyintéző azt a felvilágosítást adta, hogy ameddig a kórház kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, és a táppénzjogosultság fennáll, addig az ellátás nem igényelhető.
2. cikk / 12 CSED maximuma
Kérdés:
Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a munkavállalót megillető CSED maximuma 2023-ban havi 232.000 forint lehet, tekintettel arra, hogy az Eb-tv. R. 26. §-a alapján nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeget? Ez azt jelenti, hogy ha pl. a munkavállaló keresete havi 700.000 forint, akkor is maximum 232.000 forint összegű CSED-et fog kapni? Hol található a CSED-maximumra vonatkozó egyértelmű jogszabály?
3. cikk / 12 Egyéni vállalkozó táppénzének alapja
Kérdés: Miért nem a tényleges jövedelem alapján állapították meg a táppénz összegét annak az egyéni vállalkozónak, aki 2021. szeptember 15-től kezdte meg a tevékenységét, előtte augusztus 31-ig munkaviszonyban állt, és október 11-től keresőképtelen? A vállalkozó október hónapban 300 ezer forint kivétet számolt el, a táppénzt mégis a minimálbér alapulvételével állapították meg.
4. cikk / 12 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
5. cikk / 12 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
6. cikk / 12 Táppénzjogosultság időtartama
Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a személy, aki főállású kisadózóként volt biztosított 2015. február 1-jétől 2016. október 31-ig, 2016. november 1-jétől létesített egy napi 8 órás munkaviszonyt, ezért november hónapban már nem főfoglalkozású kisadózóként 25 ezer forint tételes adót fizetett, 2016. december 1-jétől szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, és ugyanezen időponttól keresőképtelenségére tekintettel a munkaviszonyában táppénzt igényelt?
7. cikk / 12 Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén
Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?
8. cikk / 12 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
9. cikk / 12 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
10. cikk / 12 Ügyvezető táppénze jogviszonyváltozás esetén
Kérdés: Valóban csak a munkaviszonyban megszerzett, illetve a munkaszerződésben meghatározott jövedelem alapján fogják megállapítani egy kft. ügyvezetőjének táppénzét, aki a saját társaságában évek óta társas vállalkozóként látja el az ügyvezetői feladatokat, és 2013. szeptember 1-jétől munkaviszony keretében kívánja tovább folytatni ezt a tevékenységet?