Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Felügyelőbizottság tagjainak jogállása

Kérdés: Minősülhet az Szja-tv. szerinti önálló tevékenységnek egy gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjainak tevékenysége, és ez alapján alkalmazható a 10 százalékos költséghányad, vagy az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag nem önálló tevékenységet végzőnek minősülhetnek ezek a megbízottak? Befolyásolja a járulékokat, ha a felügyelőbizottsági tag saját jogú nyugdíjasnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységét (ideértve a felügyelőbizottság tagjának tevékenységét is) – feltéve hogy ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi – a nem önálló tevékenység kategóriájába sorolja. Az Szja-tv. alkalmazásánál tehát az előbb idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy szja-ja

Kérdés: Mi lesz az szja alapja, és milyen összegű személyi jövedelemadót kell vonni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személytől? A foglalkoztató a kifizetett díj után megfizeti a 27 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe veendő jövedelemmeghatározásánál elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy önálló tevékenységről(megbízás, egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesítettvállalkozási jogviszony, felhasználói szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...és azúj közösségi koordinációs szabályok értelmében is Magyarországon válikkötelezően biztosítottá, és az Ausztriában önálló vállalkozóként folytatotttevékenysége alapján fennálló biztosítása megszűnik. A közösségi rendelet 14c.cikkelye, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...nevesíti a választott tisztségviselői tevékenységet. Egy részvénytársaság vezérigazgatóját is közgyűlés választotta, és nem vállalkozó. Ha ennek alapján megbízásos jogviszonya mégsem önálló tevékenységnek minősül, és nem alkalmazható a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...kizáróan járulékalapot képező jövedelemnek isminősül. Az általános szabályok szerint a társas vállalkozás a biztosítotttársas vállalkozó után a részére a személyes közreműködésre tekintettelkifizetett (elszámolt) járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenység jövedelmeHa egy választott tisztségviselő (pl. társasházi közösképviselő) e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ebből származóbevételét, illetve az e tevékenység végzésével összefüggő költségeit ezentúl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.