Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Külföldi ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét is az általános szabályok szerint kell elbírálni. [Ez természetesen vonatkozik a román állampolgárságú társas vállalkozókra is, akiket szintén a Tbj-tv. 13. § c) pontja zárt ki a biztosításból, és ezt – szemben a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Méltányossági GYES-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Méltányossági GYES-en lévő, 12 éves lisztérzékeny gyermekét ápoló édesanya ügyvezető a családi kft.-ben, amelynek székhelye a lakásukon van. Kell-e és milyen járulékokat fizetni a társaságnak a személyesen közreműködő ügyvezetője után, ha nem vesz fel díjazást semmilyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...a másik lehetőség, ha az ügyvezető 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik a cégben. Ekkor csak társas vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket. Ez jelen esetben azzal járna, hogy a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően, ha a tag ügyvezető meghatározó tulajdoni részesedéssel bír (azaz tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot), akkor társas vállalkozónak tekintendő.A kérdésből nem tűnik ki egyértelműen, hogy melyik esettel állunk szemben, ezért röviden mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...tag meghatározó tulajdoni részesedéssel (50 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal) bír a kft.-ben. Ekkor ugyanis csak társas vállalkozóként végezheti az ügyvezetői teendőket (APEH 2000. évi 28. és 134. sz. iránymutatása).A Tbj-tv. 4. § d) 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...és végül: ha tagsági jogviszonyuk alapján tevékenykednek a kft.-ben, akkor a Tbj-tv. 4. § d) 1. alpontjában meghatározott társas vállalkozónak minősülnek. Ebben az esetben a nyugdíjas tag a Tbj-tv. 4. § e) pontja szerinti kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az egyszemélyes kft. – tag ügyvezetője. Ő csak társas vállalkozóként végezhet munkát a saját cégében [Gt. 30. § (3) bekezdése, illetve az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban tevékenykednek, amikor is a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget ennek megfelelően kell elbírálni, vagy társas vállalkozóként is vállalnak munkát.Ez utóbbi esetben a személyes közreműködési kötelezettségük (emiatt a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságban meghatározó – 50 százalékot meghaladó – tulajdoni részesedéssel bír. Ekkor az ügyvezetői teendőket csak társas vállalkozóként láthatja el. (Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3. számában megjelent 28. számú, illetve 11-12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.