Ellátás elhunyt munkáltató esetén

Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vállalkozó (tehát a munkáltató) halálával a kérdésben említett munkaviszonyban álló dolgozó munkaviszonya – és így biztosítási jogviszonya is – megszűnt. Ez azonban nem befolyásolja a CSED-re való jogosultságát, amely a szülési szabadságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...az előnyösnek vélt megoldás.A szüneteltetés minimális időtartama egy hónap, maximális ideje pedig két év lehet. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést 2020. március 30-át követően, de még a veszélyhelyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...megbízással), vagy átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056229) kell befizetni. Nagyon fontos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozóiosztalék-alap, árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint azingatlan bérbeadásából származó, egymillió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Önálló tevékenységet végző magánszemély utáni közterhek

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az után az önálló tevékenységet végző magánszemély után, aki számlát állít ki?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységet folytató "számlaképes" – tehátadószámmal rendelkező – magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak.Amennyiben vállalkozási szerződés alapján munkát végez, akkor biztosításikötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.