12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Balesetitáppénz-jogosultság lejárta
Kérdés: Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.
2. cikk / 12 Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője
Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
3. cikk / 12 Egyéni cég tagja
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
4. cikk / 12 Tb-kiskönyv
Kérdés: Minden esetben be kell vezetni a jogviszonyokat a tb-igazolványba? Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha az igazolvány hiányosan van kitöltve, és nem tartalmazza a foglalkoztatás megkezdése előtt fennálló egyéni vállalkozói biztosítási jogviszonyt?
5. cikk / 12 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
6. cikk / 12 Betéti társaság baleseti táppénzben részesülő ügyvezetője
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság ügyvezetői teendőket ellátó beltagjának, aki rendelkezett egy heti 36 órás munkaviszonnyal, amely megszűnt ugyan, de e jogviszonyra tekintettel továbbra is baleseti táppénzben részesül? Az ügyvezető e tevékenységéért jövedelemben nem részesül.
7. cikk / 12 Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
8. cikk / 12 Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt
Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
9. cikk / 12 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
10. cikk / 12 Egyéni vállalkozó személyes közreműködése
Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
