58 cikk rendezése:
1. cikk / 58 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
2. cikk / 58 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 58 Nagyszülő GYED-e és GYES-e szülő keresőképtelensége esetén
Kérdés: Jogosult lesz továbbra is GYED-re, illetve a gyermek második életéve betöltése után GYES-re a nagyszülő abban az esetben, ha a második gyermekkel várandós, kisadózó egyéni vállalkozó anya keresőképtelen állományba kerül, és emiatt már nem is fog a vállalkozásban dolgozni július végéig, a szülés várható időpontjáig? A második gyermek születése után a nagyszülő visszamegy a főfoglalkozású munkahelyére.
4. cikk / 58 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
5. cikk / 58 Vállalkozás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Összeegyeztethető a rokkantsági ellátás egy vállalkozás indításával, vagy meg fog szűnni a folyósítás ebben az esetben?
6. cikk / 58 Ápolási díjban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a kisadózói jogviszonya annak a kisadózó társas vállalkozónak, aki egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, de ezt a tevékenységet jelenleg érdemben nem folytatja, mert ápolási díjban részesül? Valóban megilleti az egészségügyi szolgáltatás az ápolási díj folyósítása alatt? Milyen közterheket kell megfizetni egyéni vállalkozóként ebben az esetben, ha az érintett a vállalkozást nem szünetelteti, csak tevékenységet nem végez?
7. cikk / 58 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
8. cikk / 58 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege
Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
9. cikk / 58 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
10. cikk / 58 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
