Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...a feladatait megbízási jogviszonyban kívánja végezni, akkor viszont a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja szerint társas vállalkozónak fog minősülni, és ez alapján kell megfizetni utána a közterheket. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Beltag rokkantsági ellátása

Kérdés: Kaphat rokkantsági ellátást egy betéti társaság egyetlen beltagja, figyelembe véve, hogy az ügyvezetés keresőtevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...van szó aki – feltéve hogy az ügyvezetést nem munkaszerződés alapján látja el, amelynek lehetősége egyébként nem kizárt – társas vállalkozónak minősül. Mégpedig többes jogviszonyban nem álló, biztosított társas vállalkozónak, aki havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik a beltag után a társadalombiztosítási kötelezettség is, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állóként, illetve társas vállalkozóként. A biztosítási kötelezettség – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjba vonulása

Kérdés: Valóban módosítani kell a társasági szerződést, és le kell mondania a tagságáról egy betéti társaság munkaviszonyban álló üzletvezető beltagjának, aki 2014. április 15-ével nyugdíjba kíván vonulni? A társaságnak van egy másik, ugyancsak munkaviszonyban álló üzletvezető beltagja.
Részlet a válaszából: […] ...is beltag és üzletvezető marad, de immár – munkaszerződés híján, a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében – társas vállalkozónak minősülő ügyvezető. Ezt a jogviszonyt pedig azért nem kell megszüntetni, mert a nyugdíjazás kezdőnapjától már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Betéti társaság beltagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a 4 fős betéti társaság, amelynek mindkét beltagja vezető tisztségviselő, és egyikük részmunkaidős munkaviszonyban, a másik pedig társas vállalkozóként dolgozik a cégben? A társas vállalkozóként közreműködő beltag gyakorolja a munkáltatói jogokat, a munkaviszonyban álló tag munkaköre pedig a társaság szolgáltatásaihoz kapcsolódik, és máshol nem rendelkezik jogviszonnyal. El kell-e érni a munkaidőnek a heti 36 órát ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a munkáltatói jogokat gyakorló beltagkizárólag az ügyvezetői teendőket látja el a cégben, akkor nem minősül társasvállalkozónak, tevékenységét megbízási vagy munkaviszony keretében láthatja el.Ha az érintett tag ténylegesen is tevékenykedik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó – kérdésreadandó válasz a nem. A betéti társaság üzletvezetője e tevékenységét tekintvenem minősülhet társas vállalkozónak, mivel a Tbj-tv. 4. § d) pontja alapján abetéti társaság bel- és kültagja társas vállalkozónak csak akkor minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...eredményező megbízásijogviszonynak minősítette, mintegy kizárva a nyugdíjas ügyvezető kiegészítőtevékenységű társas vállalkozói jogviszonyát. Az ítélet e tekintetbenegyértelmű, azonban a perbeli tényállásból hiányzik a társaság tagiösszetételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaakkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásijogviszonyban teszi [Tbj-tv. 4. § d) pontja]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenység gyakorlásában. Azon társaságok esetében ezért, ahol a személyes munkavégzés a tagnak nem kötelezettsége, társas vállalkozói (tagsági) jogviszonyról társadalombiztosítási szempontból speciális értelemben, csak a közreműködés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.