Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,c) álláskeresési támogatásban részesült,d) egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó volt, feltéve, ha nem minősült kiegészítő tevékenységet folytatónak,e) a díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Nyugdíjemelés megbízási díj alapján

Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj növelését azok a személyek kérhetik, akik a saját jogú nyugellátásuk mellett dolgoznak, vagy egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak. Természetesen annak a nyugdíjasnak is jár a növelés, akinek a munkavégzése miatt szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...az éves bevételének 6 százalékát.Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetmeghatározásánál a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előttimunkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótlójuttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelem, – értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, – 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozói osztalékalap, – árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint – ingatlan bérbeadásából származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...többségi tulajdonos tagjáról van szó, aki ennekmegfelelően az ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként látja el.Nem nyugdíjas, többes jogviszonyban sem áll, tehátjárulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltakszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.Változtak az egyéni vállalkozóra vonatkozó járulékfizetési szabályok, többek között az egyszerűsített vállalkozói adó miatt is. A jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.