Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt

Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
Részlet a válaszából: […] ...amely az átalányadó szabályai szerint a tevékenységre irányadó költségátalány levonása után teljes egészében az egyéni vállalkozó jövedelmének minősül. A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyan a járulékfizetési alsó határ után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését követően, és arra sem, hogy a munkaviszonya heti 36 órás foglalkoztatással járna-e. Ez azért lényeges, mert ha a vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, már nem minősül főállású kisadózónak, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...1 százalékra csökken. Aminimálbér dupláját meghaladó járulékalap után továbbra is 3 százalék munkaadóijárulékot kell fizetni.Vállalkozói járulékot érintő változások2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig terjedőjárulékalapig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.