Főállású kisadózó szolgálati ideje

Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
Részlet a válaszából: […] ...idő a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő számítása során figyelembe vehető, tehát az érintett egyéni vállalkozó meg fogja szerezni a hiányzó 360 napot.A nyugellátás összegének a kiszámítása azonban már egy másik probléma.A Tny-tv. 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] Nem tiltja jogszabály, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyt létesítsen a férje egyéni vállalkozásában. Noha részmunkaidős jogviszonyról van szó (a minimálbért el nem érő keresettel), ennek ellenére a 179 nap biztosításban töltött idővel megszerzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjnak minősül a foglalkoztatás szempontjából a nyugdíj előtti álláskeresési segély? Milyen feltételekkel végezhető keresőtevékenység az ellátás folyósításának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Választhatja 18 hónapra visszamenőleg a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki most szembesült vele, hogy a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével csak az alacsonyabb ellátási alappal arányos szolgálati időt szerez, így később szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben 1 nap biztosításban töltött idő = 1 nap szolgálati idővel, vagy 1 nap jogosultsági idővel.Tehát a kisadózó egyéni vállalkozó az 50 ezer forintos tételes adó fizetése esetén ugyanakkor éri el a 40 év jogosultsági időt, mintha 75 ezer forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...venni a kereseti korlát számítása során.A kereseti korlát esetleges túllépését egyébként az ONYF honlapjáról letölthető "Bejelentés vállalkozói tevékenység fennállásáról és az ellátás folyósítása alatt elért keresetről, ha az ügyfél nyugellátásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet a válaszából: […] ...módosul, ami meghaladja a minimálbér összegét, tehát teljes szolgálati időt jelent.A kérdés arra irányul, hogy mi történik akkor, ha a vállalkozó éven belül változtatja meg a fizetendő tételes adó összegét, amelyre vonatkozón a kisadózó a Kata-tv. (3a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] A felvetésben egy hölgyről van szó, aki tárgyéven belül két olyan ellátásban is részesült (szolgálati járandóság, illetve korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíj), amelyeket a kereseti korlát túllépése esetén szüneteltetni kell.Ráadásul – és alapvetően ez okozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Rehabilitációs ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket a lánya kft.-jében egy 58 éves rehabilitációs ellátásban részesülő nő, akinek még 2 éve hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, de semmiképpen sem szeretné veszélyeztetni a jelenlegi ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...megjelölhető, akár 0 forint is.És végül a harmadik lehetőség – feltéve hogy tulajdonos tagról van szó – az ügyvezetés társas vállalkozóként történő ellátása, amely szintén nem veszélyezteti a rehabilitációs ellátásra való jogosultságot, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Betéti társaság egyedüli beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Valóban módosítania kell több évre visszamenőleg a társasági szerződést annak a betéti társaságnak, amelynek munkaviszonyban álló beltagja 40 éves jogosultsági idő elérése után április 8-ától igénybe kívánja venni a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, ezért április 7-én közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát, a nyugdíjbiztosítás viszont mindezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítását kéri arra hivatkozással, hogy az egyedüli beltag nem láthatta volna el munkaviszonyban az üzletvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy munkaviszony híján az ügyvezetése alapján – a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alkalmazásával – társas vállalkozónak minősült.Ez a nyugdíjjogosultsága tekintetében érdemi változást nem jelent, hiszen a munkaviszonyhoz hasonlóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
1
2