17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az ügyvezető után annak a betéti társaságnak, amelyik jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat? Az ügyvezetést az öregségi nyugdíjban részesülő beltag látja el, aki a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. A betéti társaság működésének idején a társaság a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonyra tekintettel egészségügyi hozzájárulást fizetett a beltag után.
2. cikk / 17 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak, akinek a tulajdonrésze a vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, és máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik?
3. cikk / 17 Eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás nyugdíjas tagjának járulékai
Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás nyugdíjas tagjának abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben?
4. cikk / 17 Svéd és magyar-svéd állampolgárságú tagok járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy magyar cég svéd állampolgárságú, nyugdíjas tagja után, aki Magyarországon nem rendelkezik taj-jal, csak adószámmal, illetve a magyar-svéd állampolgárságú ügyvezető után, aki a nyugdíját szintén Svédországból kapja? A cég jelenleg nem végez munkát, a tagok semmilyen jövedelmet nem vesznek fel.
5. cikk / 17 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő beltag közterhei
Kérdés: Valóban a tényleges tagi jövedelme után keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége annak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő gyógyszerésznőnek, aki egy betéti társaság egyedüli beltagjaként ellátja a cég képviseletét, valamint a cég által működtetett közforgalmú gyógyszertárban tagi megállapodás alapján heti 16 órában személyesen közreműködésre kötelezett?
6. cikk / 17 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja
Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
7. cikk / 17 Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása
Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
8. cikk / 17 Rokkantnyugdíjas beltag
Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
9. cikk / 17 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
10. cikk / 17 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
