1. cikk / 183 Ügyvezető minimumközterhe
2. cikk / 183 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
3. cikk / 183 Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója
4. cikk / 183 Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja
Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?
5. cikk / 183 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
6. cikk / 183 Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
7. cikk / 183 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
8. cikk / 183 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
9. cikk / 183 Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása
10. cikk / 183 Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban
Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?