Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az egyébként atagok számára személyes közreműködési kötelezettséget írt elő.Az ügyvezetés ellátásáért – választott tisztségviselőként -akár még 3 ezer forintot sem szükséges fizetni, erre sor kerülhet díjazásnélkül is. (Ennek érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási közterheket, vagy 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni a minimálbér alapján az után az öregségi nyugdíjas ügyvezető után, aki tevékenységét megbízottként, nulla forint díjazás ellenében látja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan ügyvezetőről van szó, aki választotttisztségviselőként, 0 forint tiszteletdíjért látja el az ügyvezetői teendőket.Esetében biztosítási és járulék- vagy eho-fizetési kötelezettség fel sem merül.Természetesen mindez másként alakul, ha az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
Részlet a válaszából: […] ...a tag saját maga ír alá,bár természetesen nem magával, hanem a társasággal köt.Annak sincs akadálya, hogy mindkét tag ügyvezető legyenválasztott tisztségviselőként 0 forint tiszteletdíjért, ami rájuk nézvesemmilyen társadalombiztosítással összefüggő terhet sem jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Nyugdíjaskénta munkabérét nem terheli munkavállalói járulék sem. Lehetséges ezen túlmenőenaz ügyvezetésre az új Gt. szerinti választott tisztségviselői jogviszony. Ezesetben társadalombiztosítási szempontból gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.