13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
2. cikk / 13 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
3. cikk / 13 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
4. cikk / 13 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
5. cikk / 13 Főiskolai hallgató beltag közterhei
Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
6. cikk / 13 Megbízási jogviszonyok
Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
7. cikk / 13 Nyugdíjas ügyvezető tételes eho-ja
Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni egy 1999. március hóban alakult kft. öregségi nyugdíjas ügyvezetője után, aki személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de a cég semmilyen szerződést nem kötött vele, és jövedelmet semmilyen jogcímen nem kap? Ha igen, mikortól?
8. cikk / 13 Rt. vezérigazgatójának juttatásai
Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
9. cikk / 13 Nyugdíjas ügyvezető jogállása
Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
10. cikk / 13 Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.