Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában vagy – ha munkáltatói adómegállapítás választására jogosult, és azt a munkáltató vállalja – a munkáltatói adómegállapítás során elszámolni. Az elszámolásban fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és milyen gyakorisággal kell az 58-as bevallást beadnia annak az evás egyéni vállalkozónak, aki társas vállalkozó is, és nyilatkozott, hogy a járulékokat a társas vállalkozásban fizeti meg? Mióta érvényes ez a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. § (6) bekezdése szerint, amennyiben az egyidejűlegegyéni és társas vállalkozó választása szerinti vállalkozásában (tehát jelenesetben a társas vállalkozásban) eleget tesz a minimumjárulék-fizetésikötelezettségének, akkor "egyéni vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként teljesítse.Ehhez az kellett, hogy az egyéni vállalkozó január 31-ig nyilatkozatot adjon atársas vállalkozásnak, és e választása alapján az egyéni vállalkozásában csakabban az esetben kell járulékot fizetnie, ha vállalkozói kivétet számol el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Egyéni és társas vállalkozás különadója

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?
Részlet a válaszából: […] ...2006-ban még nem fizet adóelőleget, hanem a 2006. évet terhelő adót2007. február 15-éig fizeti meg.A 2006. évi adóalap megállapítására választási lehetőségevan a vállalkozónak. Megteheti, hogy megállapítja a különadó alapját évesszinten, és annak egyharmada után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett összeg 30 százalékát meg nem haladó rész után 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.