6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Gépkocsivezetők kiküldetése
Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
2. cikk / 6 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
3. cikk / 6 Külföldi napidíj összege
Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
4. cikk / 6 Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése
Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
5. cikk / 6 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
6. cikk / 6 Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya
Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
