23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Külföldi kiküldetés
Kérdés:
Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?
2. cikk / 23 EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége
Kérdés:
Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?
3. cikk / 23 Gépkocsivezetők kiküldetése
Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
4. cikk / 23 Francia állampolgár munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell tajszámot igényelni egy francia állampolgár foglalkoztatása esetén, illetve milyen engedélyeket kell beszereznie a foglalkoztatónak? Mire kell figyelni a külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén? Másként kell eljárni abban az esetben, ha az érintett már dolgozott Magyarországon, és rendelkezik tajszámmal is?
5. cikk / 23 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
6. cikk / 23 EGT-tagállamban biztosított személy egészségügyi ellátása
Kérdés: A tajt vagy az EU-kártyát kell használnia a magyar állampolgárnak abban az esetben, ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított, és hazalátogatása során egészségügyi ellátást vesz igénybe? A taj használata esetén a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, az egészségügyi szolgáltatók viszont nem fogadják el az EU-kártyát. Meg kell fizetni ebben az esetben az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot annak ellenére, hogy külföldön mindent megfizetett?
7. cikk / 23 Napidíj adókötelezettsége
Kérdés: Helyesen alkalmazza az Szja-tv. rendelkezéseit a kifizető abban az esetben, ha a külföldi kiküldetésben lévő dolgozó részére fizetett napi 30 eurós napidíj elszámolás során 15 eurót adóköteles jövedelemként és 15 eurót adómentes részként vesz figyelembe, vagy ebben az esetben csupán 9 euró vonható le igazolás nélkül, és a fennmaradó rész adóköteles?
8. cikk / 23 Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
9. cikk / 23 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
10. cikk / 23 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?