Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az egyébként atagok számára személyes közreműködési kötelezettséget írt elő.Az ügyvezetés ellátásáért – választott tisztségviselőként -akár még 3 ezer forintot sem szükséges fizetni, erre sor kerülhet díjazásnélkül is. (Ennek érdekében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben fennálló tagságiviszonnyal kapcsolatosan néhány körülményt tisztáznunk. A kft. választotttisztségviselőjének jogviszonyát 2005-ben, illetve 2006 első félévében a régiGt. alapján kellett megítélni, mely szerint vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...értékű szolgáltatás (ún. mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Önkormányzati képviselő eho-ja

Kérdés: Ki fizeti a tételes eho-t annál az egyéni vállalkozónál, aki önkormányzati képviselőként havi 37 000 forintos tiszteletdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet – ide nem értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit – választott tisztségviselője; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

GYED és GYES folyósításának ideje alatti munkavégzés

Kérdés: A gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt az ellátásban részesülő milyen egyéb díjazásban részesülhet és milyen összeghatárig (pl.: megbízási díj, tiszteletdíj)?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a Cst. már idézett 4. § d) pontja szerinti felsorolásban sem a megbízási jogviszonyt, sem a különféle szervezetek választott tisztségviselőjeként fennálló jogviszonyokat nem találjuk meg, ebből következően a GYES-ben részesülő személy sem megbízási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.