Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...ahogyan fentebb már írtuk – a "B" cégben is fennáll, mégpedig a tényleges személyes közreműködési kötelezettség, illetve a vezetői tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától. A közölt adatok szerint ennél a társas vállalkozásnál jövedelmet nem vesz fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontja értelmében a GGGI tisztségviselői a GGGI által számukra fizetett bérek, juttatások és járandóságok tekintetében mentesülnek az adózás valamennyi formája alól. Az 1. cikkben található fogalommeghatározások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.