"Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 30. §-ában foglalt rendelkezések értelmében akollektív szerződés szabályozhatja egyrészről a munkaviszonyból származójogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésénekmódját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, másrészt a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkáltatói jogkör gyakorlása, munkáltatói jogkör átruházása

Kérdés: Mit jelent pontosan a munkáltatói jogkör, és ki, milyen feltételekkel gyakorolhatja?
Részlet a válaszából: […] ...szemben a munkáltatói jogokat – ha atársasági szerződés, alapító okirat (alapszabály) ettől eltérően nemrendelkezik – a vezető tisztségviselő gyakorolja. Részvénytársaság esetében amunkáltatói jogok gyakorlása az alapító okiratban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt

Kérdés: Egy munkáltató próbaidő alatt megszüntette a munkavállalója munkaviszonyát, és az utolsó munkában töltött napon a bért kifizette részére, valamint kiadta kilépőpapírjait. A munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordult, és jogellenes megszüntetés miatt kérte munkaviszonya visszaállítását arra való hivatkozással, hogy a felmondást írásban nem közölte a munkáltató. Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató akkor, ha a munkavállalót semmi esetre sem szeretné tovább foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...az egyenlő bánásmódkövetelményébe, illetve felmondási védelembe ütközik, vagy ha a munkáltató aválasztott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelembenrészesülő munkavállaló munkaviszonyát az Mt. 28. § (1) bekezdésébe, illetve azMt. 96...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.