9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
2. cikk / 9 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
3. cikk / 9 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
4. cikk / 9 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
5. cikk / 9 Munkáltató által rendezett vacsora közterhei
Kérdés: Egy cég 10 dolgozójából álló csapat egy háromnapos sportversenyen vett részt, amely előtt a cégvezetés valamennyi részvevőt vendégül látta egy vacsorán. A számla a cég nevére szól, és 10 adag ételt, illetve italt tartalmaz. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a vacsora, vagy összevonandó jövedelemként kell utána adót és járulékot fizetni?
6. cikk / 9 TESCO-utalvány közterhei
Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
7. cikk / 9 Üzleti partnernek adott juttatások
Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, ha az üzleti partnerünk szállodai és éttermi költségeit mi fizetjük? Ha igen, társaságunkat mindössze a 44 százalék szja-fizetési kötelezettség terheli? Jelen esetben érvényesíthető az Szja-tv. 69. § (7) bek. aa) pontja?
8. cikk / 9 Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében
Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
9. cikk / 9 Természetbeni juttatás közterhei
Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
