Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...azidőarányos kereténél) nagyobb juttatáscsomagot kap, az adófizetési kötelezettségkizárólag a munkáltatót terheli. A munkáltatónak a természetbeni juttatásokravonatkozó szabályok szerint kell 54 százalék személyi jövedelemadót, a személyijövedelemadóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...bontjuk, akkor a dolgozó akár havi 100 ezer forintotmeghaladó jövedelemhez is hozzájuthat adómentesen. A második csoport az adóköteles természetbeni juttatásnakminősülő juttatások csoportja. Itt jelennek meg azok a juttatások, amelyek azSzja-tv. 69. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a béren kívül adómentesenadható juttatások maximális mértékéről. Az e passzus alá vont, egyébkéntadómentes juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves,összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémára pontos eligazítást ad a képzésiköltségek átvállalásával kapcsolatos – az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p)pontjának alkalmazását segítő – 2004/8. számú adózási kérdés.E szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontja értelmébennem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Képzés során nyújtott étkezés közterhei

Kérdés: Egy alapítvány továbbképzésre küldi a dolgozóit. Az oktató cég a számláján feltünteti a tanfolyam alkalmával nyújtott étel és ital összegét is, azzal, hogy a természetbeni juttatás közterheit nem fizette meg a résztvevők után. Milyen közterheket kell az alapítványnak fizetni, illetve a dolgozótól levonni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor amunkáltatónak 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalékmunkaadói járulékot kell fizetni. Ha az adózás természetbeni juttatás utántörténik, ezenfelül 44 százalék személyi jövedelemadót is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Tanulmányi támogatás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékbefizetési kötelezettségek terhelték 2004 előtt, és terhelik 2004. január 1-jétől a tanulmányi szerződés alapján a kft. tevékenységéhez szükséges ismereteket adó felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló – a cégnél jelenleg is munkaviszonyban álló, de munkát nem végző – kft.-tagnak havonta folyósított200 000 forintos tanulmányi támogatás után a kft.-t, illetve az érintett magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmas. Ebben az esetben az adófizetési kötelezettség a kifizetőt az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.